A Belügyminisztérium készített egy törvényjavaslatot, amely tovább fokozná "a határok jogi védelmét". Azok, akik nem bűncselekmény árán jutottak az országba, és a határ közelében feltartóztatják őket, például egyből tranzitzónába kerülnének.
A Világgazdaság szúrta ki, hogy a kedden benyújtott adótörvény-javaslatban több mint másfél tucat alkalommal értelmezhetetlen szöveg szerepel.
A fideszes Völner János által benyújtott javaslat nem említi ugyan, hogy a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette a Budapesti Ügyvédi Kamara 2014-es vezetőségválasztásának eredményeit, de nyilván nem véletlenül szól arról, hogy mi történjék akkor, ha átmenetileg működésképtelenné válik egy területi kamara.
A görög kormány kedd délután benyújtotta a parlamentnek az első reformokról szóló törvényjavaslatot – közölte a görög pénzügyminisztérium.
Hamarosan a parlament elé kerül az a törvényjavaslat, amely három lényeges pontban módosítaná a leginkább a nyugdíjasokra utazó termékbemutatók szabályozását.
Nyáron megszűnhet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a végrehajtóknak jogi végzettséget kell szerezniük, pályázat útján elnyerhető kinevezésük pedig határozott idejű, hét évre szóló lesz a bírósági végrehajtásról szóló törvény és hozzá kapcsolódó más törvények módosítása érdekében beterjesztett javaslat szerint.
Röghöz kötné a TV2-t a kormány, amely törvényjavaslattal akadályozná meg, hogy a tévétársaság kivonuljon Magyarországról és a magyar médiaszabályozást megkerülve szedjen programdíjat. A tét hatalmas: a cég ebből a pénzből stabilizálná a helyzetét, viszont kormányközeli üzletemberek egyelőre nem érdekeltek ebben, jutányos áron szeretnék megszerezni a tévétársaságot.
Az Együtt hétfőn törvényjavaslatot nyújtott be a fóliázás eltörléséről. Kérik a parlamenti pártokat, hogy támogassák a módosítást, mert "az emberélet sokkal fontosabb a politikai véleménykülönbségeknél".
Márciustól beolvad az önkormányzatok által nyújtható új segélybe a méltányossági ápolási díj, de ettől még szolgálati időnek fog számítani.
15 évig nem lehet megismerni a paksi bővítésről szóló döntést megalapozó adatokat, és elég körülményes lesz megtudni azt is, hogy kikkel kötnek szerződést, kik végzik az atomerőmű munkálatait. Törvényjavaslatot nyújtott be a kormány képviseletében Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a paksi bővítéshez kapcsolódóan. A módosítások értelmében megtagadható lesznek a beruházással kapcsolatos szerződésekhez kötődő adatok kiadása, a mérnöki kamarán kívül működő szakembereket is oda lehet majd engedni a beruházáshoz, az Országos Atomenergia Hivatal munkatársainak bérét pedig megemelik. De gyorsítanak a beruházással kapcsolatos esetleges peres ügyek lefolytatásán is, illetve lehetővé teszik a választott bíróság kikötését is, mely érvényes a törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre – így az orosz-magyar atommegállapodásra is.
Lázár János azt javasolja, hogy ne minősüljenek banktitoknak a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által korábban pártiroda vásárlására biztosított kölcsön adatai.
A telefonadóhoz hasonlóan a felső korlát magánszemélyeknél havi 700 forint, üzleti előfizetőknél pedig havi 5 ezer forint lesz a javaslat szerint – mondta a beterjesztő Rogán Antal. A javaslatban szerepel, hogy az adó alanya a szolgáltató, nem pedig az előfizető – tette hozzá. November 18-án dönthet a törvényjavaslatról az Országgyűlés.
A büntető törvénykönyv szigorítására vonatkozó javaslatot nyújtott be kedden két kormánypárti képviselő azért, hogy ne évülhessenek el a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények. A javaslatról a tervek szerint az őszi ülésszakban szavaz a parlament, így a köztársasági elnök még idén kihirdetheti.
A tervek szerint pénteken napközben szavaz az Országgyűlés a devizahiteles törvénycsomag első, talán leglényegesebb, családok százezreit érintő eleméről. A devizahitelesek, de még a forintkölcsönt felvettek is pénzt kaphatnak vissza, illetve csökkenhet törlesztőrészletük. De ha a kormány terveit megszavazzák, akkor mit kell majd tennie mindehhez az adósnak, illetve mennyi pénz járhat vissza? Mikortól léphet életbe mindez? Mi lesz a végtörlesztettekkel, árfolyamgátasokkal és az autóhitelesekkel? Elmagyarázzuk.
Csak a 2004. május elseje után felvett kölcsönökre lesz érvényes a devizahiteles törvényjavaslat, aki pedig eladta ingatlanát a Nemzeti Eszközkezelőnek, az nem számíthat semmilyen visszatérítésre, őket kizárják ebből a kalapból.
A múlt pénteken benyújtott devizahiteles törvényjavaslat alapján az autóhiteleseknek is visszajárhat pénz, most ki is számolták, hogy mennyi. Egy 2007-ben felvett 2 millió forintos, ötéves futamidejű svájci frankos hitel esetén mintegy 670 ezer forint járhat vissza.
Benyújtotta a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslat módosító indítványát szerdán, amely az elévülés részletes szabályairól rendelkezik. A módosítás értelmében nem csak az utóbbi 5 évre visszamenőleg járhat pénz a devizahiteleseknek a bankoktól. Így például aki 2004-ben vett fel devizahitelt, annak 10 évnyi kamatrés és egyoldalúan megemelt kamattal beszedett pénz jár majd vissza.
A kormány pénteken benyújtott devizahiteles törvényjavaslata értelmében akár 500 milliárd forint veszteséget is kénytelenek lehetnek elkönyvelni a magyarországi bankok. A javaslat hatalmas terhet ró a bankokra, amelyek kénytelenek lesznek tőkét pótolni, emellett pedig az idén év elején beindult hitelezési fordulat is komoly pofont kaphat.
A kormány, az ígéreteknek megfelelően pénteken benyújtotta a devizahiteles mentőcsomag első eleméről szóló törvényjavaslatát. Ennek értelmében a forinthiteleseket is megsegítik, mivel rájuk is vonatkozik a tisztességtelen banki eljárás korrigálásáról szabály. A végtörlesztést választók kimaradnak a csomagból. Az árfolyamrést kiradírozzák, minden egyoldalú szerződésmódosítás, amely kamat-, költség- és díjemelést lehetővé tett, pedig tisztességtelen. A bankok bíróság előtt bizonyíthatják, hogy az egyoldalú módosítások tisztességesek voltak, ám ezért komoly pénzeket kell leperkálniuk a perekhez.
A reklámadó törvényjavaslata egy egészen meglepő, megszokottnak semmiképpen sem nevezhető adóztatható "forrást" is talált. A médiacégeknek saját maguk reklámozása után is fizetniük kellene adót. A már így is igencsak vitatott elképzelésben ez egy olyan elem, mely egyes cégeknél a reklámadóból igen nagy szeletet hasíthat ki. Ráadásul azt is eredményezheti, hogy a kereskedelmi tévék megritkítják ajánlóikat, a lapcsaládok pedig nem futtatnak majd hirdetéseket laptársaikról.
