Aszódi Attila paksi bővítésért felelős államtitkár január 15-én távozott, azóta most szólalt meg először. A válásról nem árult el sokat, de elismerte, voltak súrlódások. Azt is, hogy figyelni kell a Duna nyáron produkált példátlanul alacsony vízállására, de a projektnek ez nem okoz gondot, az uniós jogi huzavonák miatt azonban a mi tagadás, késésben vannak.
A cég korábban bekerült a kormányzat 40 milliárd forintos Microsoft-beszerzésének győztesei közé is, a Wall Street Journal szerint ebben az ügyláncban az amerikai hatóság is nyomozhat.
Még mindig nem oldódott meg az uniós támogatások finanszírozása.
Keresett paraméterekkel és reális áron hirdetett ingatlanok egy-két hét alatt eladhatóak a piacon, de a túlárazottak iránt annyira nincs érdeklődő, hogy az ingatlanközvetítők nem is tudnak vevőjelöltet vinni a helyszínre. Az eladók csak időt és pénzt vesztenek, mert gyakran kevesebbet kapnak a végén, mint ha rögtön belementek volna az alkuba.
A 24.hu megszerezte az ügyben indított OLAF-vizsgálat zárójelentését. Ebből az derült ki, hogy több mint két tucat cég érintett, amelyek között Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének cége is ott van. Az ügyben január óta nyomoznak, de még nem hallgattak ki senkit.
A kormány nyolc új börtönt kívánt építeni, hogy csökkentse a zsúfoltságot. Négy esetben azonban most eredménytelennek nyilvánították a megismételt közbeszerzést, mert a pályázók túl magas áron vállalták volna a munkát. De mi lesz a börtönőrnek felvett emberekkel?
Olvasónk a helyszínen győződött meg a rendőrség által lekapcsolt csapat hatékonyságáról.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult nyomozás egy cég ügyében, ami orvosi diagnosztikai eszközök beszerzéséhez pályázott támogatásért, de meglehetősen vastagon fogott a tolluk.
Az LMP a kamatok csökkentését követeli, és egy átfogó csomag kidolgozását a hitelkárosultak bevonásával.
Az eljárást az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indították meg.
Az eredeti terveknél 25 százalékkal, körülbelül 750 millió dollárral többet számláztak a 3 milliárd dollár értékű riói metróbővítési projektben – derül ki a brazil állami számvevőszék jelentéséből.
Az LMP-s korrupcióinfó első nyilvánosságra hozott dokumentuma az uniós pénzek kreatív lehívásáról szól.
