#tüntetések


TGM: A gyűlölet
 

TGM: A gyűlölet

Lélegezzünk föl: erkölcsi és pszichológiai értelemben a gyűlölt Orbán-rezsimnek vége. Vélemény.

Tamás Gáspár Miklós Tamás Gáspár Miklós



A
 

A "korrupció gyilkol", de győzhet-e a román okostelefonos forradalom?

1989 óta nem látott tömeg, több százezer ember ment ki az utcára Romániában az elmúlt hetekben, és úgy tűnik, egyelőre nem is akarják ezt abbahagyni. Mi ütötte ki ennyire a biztosítékot, hogy még azok is a kormány ellen tüntetnek, akik hatalomra juttatták? Miért elégedetlenek az erdélyi magyarok az RMDSZ hallgatásával? Románokat és romániai magyarokat kérdeztünk.


 

"Kurva ország" - 10 éve szivárgott ki az őszödi beszéd

Lángoló tévészékház, durva összecsapások tüntetők és rendőrök között, lelkesen "forradalmat" emlegető újságíró - 10 éve szivárgott ki Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, és ez szó szerint lángba borította az országot. Cikksorozatunkban naponta felidézzük az akkor történteket. Első rész.

unknown unknown

Világszenzációt ígér március 15-re az ellenzéki szervező
 

Világszenzációt ígér március 15-re az ellenzéki szervező

A tüntetésspecialista Büki Zoltán azt persze nem árulta el, mivel készülnek március 15-én az Orbán-beszéddel egy időben és annak helyszínétől pár méterre kezdődő ellenzéki tüntetésükre. 8-10 ezer embert várnak, ő maga világszintű médiafigyelemben bízik. Bükiék most nem robbantanak – mint egy korábbi rendezvényükön –, ellentétben a Jobbikkal, amely ágyúsütögetésre is készül. A Tanítanék Mozgalom kezdeményezte pedagógusvonulásra vidékről is sok szimpatizánst várnak.

Dercsényi Dávid Dercsényi Dávid










Tüntetéshullám a francia munkajogi reform ellen
 

Tüntetéshullám a francia munkajogi reform ellen

A francia kormány megkezdte stratégiai olajtartalékainak bevetését az olajfinomítók sztrájkja miatt, amelyet a CGT szakszervezet hirdetett meg a munkajogi reform visszavonását követelve. A legjelentősebb francia szakszervezeti tömörülés az elektromos áram termelésének felfüggesztésével is fenyegetőzik. Francois Hollande francia elnök az ötéves államfői mandátuma legfőbb reformjának tekinti a 10 százalék feletti munkanélküliség csökkentését célzó munkajogi reformot, amelynek egyik legfőbb eleme a munkaidő rugalmasabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel, valamint az elbocsátások szabályozásának könnyítése. Bírálói szerint a reform túlságosan is kedvez a munkaadóknak, és fokozhatja a munkavállalók kiszolgáltatottságát. A munkajogi reform ellen kezdetben békés tiltakozó akciók az elmúlt hetekre egyre erőszakosabb eseményekbe torkolló tüntetéseké fajultak Franciaországban.

unknown unknown