#Ukrajna



Azovi harcos: „Fogság vagy halál közül választhattunk”

Mielőtt az ukrajnai Azov-ezred tagja, Bohdan orosz hadifogságba esett, részt vett a mariupoli csatában, amelynek végét az acélmű bunkerében vészelte át. Egy fogolycserének köszönheti, hogy most szabad, de vissza akar térni a frontra. Náci jeleket visel a pólóján, de tagadja, hogy náci lenne. A héten egy újabb fogolycsere következményeként váratlanul elengedték az Azov-ezred parancsnokait is.



Otthon keresik fel az orosz katonák, aki nem megy a népszavazásra - Az orosz-ukrán háború szombati hírei

Kiadták az első részvételi adatokat az orosz kézen lévő ukrajnai területeken tartott népszavazásokról, eközben katonák járnak házról házra, hogy mindenkinek elvigyék a szavazólapokat, és állítólag kirúgással is fenyegetik azokat, akik nem voksolnak. Az orosz hadsereg a gátakat próbálja támadni, hogy lassítsa az ukrán előrenyomulást, de eddig nem jártak túl nagy sikerrel.






Jójárt Krisztián: Egyértelmű, hogy a nyugati fegyverek nélkül az ukrán ellentámadás nem lett volna sikeres

Az ukránok sorra lövik ki a HIMARS-ok tárolójában lévő mind a hat rakétát, úgy látszik, már nem tartanak attól, hogy elfogy a lőszer. Jójárt Krisztián, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa szerint az ukránok bebizonyították, jól használják a kapott eszközöket, így jó eséllyel számíthatnak további támogatásra.



Rácz András: „Nem reális perspektíva, hogy Ukrajna öt év múlva az Európai Unió teljes jogú tagja legyen”

Kivétel nélkül minden uniós vezető történelminek nevezte azt a döntést, hogy az uniós állam- és kormányfők júniusban megadták Ukrajnának és Moldovának a tagjelölti státuszt. A kezdeti lelkesedés óta azonban egyre többen teszik fel a kérdést, mennyire reális, hogy Ukrajna belátható határidőn belül az Európai Unió teljes tagja legyen. Erről volt szó a Budapest Forum első napján rendezett kerekasztalbeszélgetésen.





Vlagyimir Putyin ismét tett egy lépést a világháború felé

Hiába érte több súlyos kudarc Oroszországot a február 24-én kezdett ukrajnai agresszió során, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hátrál, sőt több fronton is mélyítette a Nyugat és Oroszország közötti válságot. Elrendelte a részleges mozgósítást, támogatásáról biztosította azokat a hét végén rendezendő álnépszavazásokat, amelyekkel a megszállt ukrajnai területek dönteni fognak az Oroszországhoz való csatlakozásról és közvetve még egy atomháborút is kilátásba helyezett. A mozgósítás – még ha részleges is – aligha lesz népszerű Oroszországban.