#Ukrajna







Techet Péter: Berlin hosszú ideig tűrte Moszkvát

Bár Berlin részben – kimutathatóan alaptalan – gazdasági, részben történelmi-erkölcsi érvekkel indokolja a Moszkvával szembeni visszafogott fellépést, Olaf Scholz már megtette az első lépést egy józanabb külpolitika felé: leállíttatta az Északi Áramlat II. vezetéket.






Ukrán elemző: Európa jövője is függ attól, hogyan válaszol a világ az orosz offenzívára

Átlépte a Rubicont Vlagyimir Putyin orosz elnök: beküldte hadseregét a szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területre, és egyelőre nem tudni, hol állnak meg a hivatalosan békefenntartóknak nevezett egységek. Putyin közvetve felvetette Ukrajna feldarabolásának a lehetőségét is, aminek alighanem sokan örülnének Lengyelországban, Magyarországon és Romániában is.



Ukrajna rendkívüli állapotot hirdetett, a szakadárok Moszkva beavatkozását kérik – percről percre az orosz-ukrán helyzetről

Nincs értelme a mostani helyzetben tárgyalni - ezzel az indoklással mondta le Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a Szergej Lavrovval tervezett találkozóját. Amerikai katonákat küldenek a balti államokba, és egyre több ország vezet be gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben. Percről percre követjük az orosz-ukrán krízis eseményeit.






Tálas Péter: Fegyveres konfliktus nélkül is nyílt fegyveres agresszió, ami Ukrajnában történik

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este jelentette be, hogy Moszkva elismeri a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, majd nem sokkal később orosz fegyveres erők „békefenntartás” céljából bevonultak a területre. Az orosz-ukrán konfliktus hátteréről, értelmezéséről és lehetséges kimeneteléről Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.