Csütörtök délelőtt, amikor már néhány órája tartott az Ukrajna elleni orosz invázió, kérdéseket küldtünk a Kormányzati Tájékoztatási Központnak. A menekültek fogadásáról, az Ukrajnában tartózkodó magyar állampolgárok kimenekítéséről, valamint az ukrán krízis gazdasági szálairól kérdeztük őket. Nem sokkal később a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól egyre ezek közül választ kaptunk – elmondták, hogy több híreszteléssel ellentétben működik a kijevi magyar nagykövetség –, minden másra későbbre ígértek választ, de nem küldtek azóta sem. Péntek reggel már azt mondták: a kormány addig kiadott közleményeit tekinthetjük válasznak.

Mutatjuk, mit kérdeztünk a kormánytól, ahogy azt is, hogy válasz híján mit lehet tudni ezekről a témákról az elmúlt egy nap kormányzati kommunikációja és az előzmények alapján.

Orbán Viktor miniszterelnök a nemzetbiztonsági operatív törzs ülésén a Karmelita kolostorban 2022. február 24-én

MTi

Tervezik-e az Ukrajnában tartózkodó magyar állampolgárok kimenekítését? Hogyan tudják elhagyni Ukrajnát az ott tartózkodó magyar állampolgárok?

Hogy pontosan hány magyar állampolgár tartózkodik most Ukrajnában, azt nem lehet tudni, mert az ukrán törvények nem engedik a kettős állampolgárságot, így nem árulják el azt, hogy Kárpátaljáról hányan kérték a magyar állampolgárságot – becslések szerint 100-130 ezren lehetnek. De hozzájuk legalább közel van a magyar határ, nem úgy, mint azokhoz a magyarokhoz, akik Kijevben vagy az ország más belső területein dolgoznak. Szijjártó Péter csütörtökön napközben arról írt a Facebookon: a kijevi magyar nagykövetséget addig ötvennél több magyar állampolgár kereste fel. Aznap este pedig azt mondta, 191 Ukrajnában és 154 Oroszországban tartózkodó olyan magyarról van tudomásuk, aki konzuli védelemre regisztrált.

Menekültek érkeznek Beregsurányi Határátkelőhelynél

Veres Viktor

Helyiek szerint nem lehet elérni a kijevi magyar nagykövetséget. Mi ennek az oka, mi a terv, hogy újra elérhető legyen?

Ez volt a kérdésünk, amelyre gyors reakció érkezett, a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól azt a választ kaptuk: háborús helyzetben előfordulhat, hogy nem kapcsol egy telefonvonal, de a nagykövetség működik, a konzuli szolgálat is elérhető a nap 24 órájában.

Milyen esetben tartják lehetségesnek a kijevi magyar nagykövetség kiürítését?

Szélsőséges helyzet lenne ez – de valójában a helyzet extrém már most. A külügyminiszter arról számolt be, hogy a nagykövetség teljes létszámmal, zavartalanul működik.

Magyarország Kijevi Nagykövetsége

Szijjártó Péter Facebook-oldala

Az Orbán Viktor Facebook-oldalára feltöltött videó alapján a kormány 600 ezer menekülttel számol. Ez a maximum lehet vagy a minimum? Kárpátaljai magyarokról lehet-e szó? Mi a terv az Ukrajnából érkező menekültek fogadására?

A 600 ezres szám szinte elképzelhetetlenül nagy – 2000 és 2020 között összesen 321 ezer ember kért menedéket Magyarországon, közülük 9 ezren kaptak menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszt. Még 2015-ben is „csak” 177 ezer volt a menedékkérők száma a KSH szerint. Nehéz belegondolni, hogy a magyar jogrendszer és az infrastruktúra miként tudná megoldani ennyi ember érkezését. És mivel valahogyan el kell bírálni ennyi ember menekültkérelmét, erre még csak az sem megnyugtató válasz, hogy nagy részük valószínűleg gyorsan továbbállna Ausztria, Németország felé.

A kormány csütörtök este egy gyors rendelettel reagált: ideiglenes védelmet kapnak Magyarországtól az Ukrajna területéről érkezett ukrán állampolgárok, valamint az ott jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli polgárok. Ez azért nagyon fontos, mert a mostani törvények szerint egy magyar állampolgársággal nem rendelkező ukrán állampolgár a magyarországi menekültkérelmét csak a kijevi magyar nagykövetségen adhatja be (vagy a belgrádin, de ez nyilván nem sokak számára reális opció) – most volt értelme annak, hogy a járványra hivatkozva nálunk percekbe telt egy kormányrendelettel átírni ezt a szabályt.

Számított-e a magyar kormány az Ukrajna elleni orosz támadásra?

Török Gábor politikai elemző írt arról, hogy Orbán Viktor szerinte nem készült erre a forgatókönyvre, a honvédelmi miniszter hetekkel ezelőtt elképzelhetetlennek tartotta, hogy az oroszok támadjanak, és a kormányhoz közeli média még a támadás előtti napon is arról írt, hogy a magyar kormány elérheti, hogy ne legyen háború. Márpedig nem mindegy, hogy mire gondoltak a politikusok, sokkal gyorsabb válaszlépésekre számíthatunk, ha nem az invázió megindulásakor kell rögtönözni.

Tervezi-e a magyar kormány megsegíteni azokat a magyar cégeket, amelyeknek érdekeltségeik vannak Ukrajnában?

A legnagyobb magyar vállalat, amely számára kiemelkedően fontos Ukrajna (és Oroszország), az OTP Bank, a teljes cégcsoport a 2021. január-szeptemberi nyereségének 14 százalékát szerezte ebből a két országból, az invázió első híreinek hatására pedig 20 százalékot zuhant a részvényei értéke, bár azóta némileg korrigált (a csütörtökinél sokkal kisebb forgalom mellett nőtt több mint tíz százalékkal a részvények árfolyama). De sok kisebb vállalat is üzletel Ukrajnában, főként a határ mellett fontos ez.

Mi a magyar kormány álláspontja a paksi beruházással kapcsolatban az Ukrajna elleni orosz támadás után?

Az EU vezetői több szankciót már akkor bejelentettek, amikor az orosz kormány még csak elismerte a szakadár területeket önálló államként, ehhez pedig a magyar kormány is beleegyezését adta, a csütörtök esti EU-csúcson arról született döntés, hogy újabb pénzügyi szankciók jöhetnek, ezeket péntek délután a külügyminisztereknek kell elfogadniuk. Márpedig a paksi atomerőmű új blokkjainak bővítése Oroszország egyik nagy üzlete az EU-n belül, az tényleg fájna az orosz államnak, ha ezt érintené bármilyen szankció.

Azt a kormány többször is közölte, hogy a rezsicsökkentést nem engedik fenyegetni, és Orbán Viktor is arról beszélt az EU-csúcs után, hogy az energiaellátásunk biztosítva van – ezt tekinthetjük azzal kapcsolatos üzenetnek, hogy az energiapolitikával kapcsolatos szankciókban túl nagy magyar keménykedést nem várhatunk.

Északi Áramlat balti-tengeri vezeték gázfogadó állomásán Lubminban 2022. február 24-én

AFP

Mi a magyar kormány álláspontja a Nemzetközi Beruházási Bankban való magyar részvétellel, illetve az NBB magyarországi jelenlétével kapcsolatban?

Az EU bevezethet kemény pénzügyi szankciókat Oroszországgal szemben, csakhogy egy uniós tagállamban, Magyarországon itt van az orosz vezetésű Nemzetközi Beruházási Bank, amelyet egy amerikai agytröszt Putyin trójai falovának nevezett, máskor pedig nemes egyszerűséggel orosz kémbankként emlegették. A bank korábban közleményt adott ki arról, hogy nem az orosz titkosszolgálat bankja, de persze ha az lenne, akkor is ugyanezt kellene kommunikálnia.

Hivatalosan nem is orosz, hanem nemzetközi szervezetről van szó – az orosz tulajdonrész csak 40,03 százalékos benne. 2019-ben, amikor a bank központja Budapestre költözött, a parlamenti Fidesz-többség minden elképzelhető kedvezményt megadott neki, beleértve a teljes mentességet a magyar hatóságok ellenőrzései alól, és azt, hogy a bank dolgozói diplomáciai mentességet kaptak, vendégei pedig korlátozás nélkül jöhetnek az országba.

Péntek reggel mindenesetre a Nemzetközi Beruházási Bank levelet küldött, amelyben lemondták a budapesti központjukba március 3-ra tervezett sajtóreggelit. Eredetileg ebben a bank „2021-es évben nyújtott pozitív teljesítménye” lett volna a téma, de „figyelembe véve a sajtótól érkezett számos megkeresést, amelyet a média programjának drámai mértékű globális megváltozása okozott”, inkább csak elküldték a linket az auditált éves pénzügyi kimutatásaikról.

Fenntarthatónak tartják-e a mostani helyzetben is az üzemanyagárstopot és a rezsicsökkentést? Mi a stratégia arra az esetre, ha tartósan ilyen magasak maradnak vagy még tovább nőnek a kőolajárak?

80 dollár környékén járt egy hordó kőolaj ára a világpiacon, amikor az 500 forint fölé száguldó benzin- és gázolajárak miatt a kormány felső határt szabott meg az üzemanyagárakra. Csütörtök hajnalban már 94 dollár volt az árfolyam, az orosz támadás hírére pedig órák alatt 104-ig rohant fel, és hosszabb időre 100 dollár fölött maradt. Márpedig már a 90 dollár fölötti szintnél is folyamatosan arról érkeztek a hírek, hogy a bezárás közelében egyensúlyoz magyar benzinkutak tömege, annyival a beszerzési áruk alatt van a 480 forintos eladási ár. A mostani szabályozás szerint május 15-ig marad a 480-as határ, addig pedig rengeteg minden fog még történni Ukrajnában, de az egekben lévő árak nagyon nagy bajt okozhatnak, ha akár csak néhány hétig velünk maradnak. Hát még ha a mostaninál is magasabbra nőnek.

Ugyanez a helyzet a rezsi szinten tartásával: a világpiaci földgázárak az egekben jártak a támadás után, közel 20 százalékos is volt a drágulás az első órákban. A magyar adófizetők persze a rezsicsekkek helyett a költségvetésen keresztül kifizetik a magasabb beszerzési árat is, ha kell – kérdés, meddig lenne fenntartható mindez fogyasztói áremelés nélkül, ha tartósan magasabb világpiaci árakra kell berendezkednünk.

Megkezdik-e a tavaszra ígért tárgyalást a Gazprommal az ide szállítandó gázmennyiség növeléséről?

Amikor Orbán Viktor nemrég Vlagyimir Putyinnál járt, konkrét döntés még nem született a hosszú távú gázszállítási szerződésről. Abban azonban megállapodtak, hogy valamikor a tavasszal tárgyalni kezdenek a Gazprommal arról, hogy növeljék a Magyarországra szállított gáz mennyiségét. Ennek most keresztbe tehet az orosz támadás.

Éljen Ukrajna felirat a Gazprom székházának homlokzatán Berlinben

AFP

Vezető képünkön Orbán Viktor miniszterelnök rendőri és katonai vezetőkkel a Karmelita kolostorban 2021. december 20-án (Fotó: Miniszterelnökség)