A lap szerzője szerint Orbán hosszú távra tervez, és bízik abban, hogy novemberben Trump nyer, illetve hogy az európai közvélemény fellázad a migráció, valamint az emelkedő megélhetési költségek miatt.
A csütörtöki brüsszeli csúcsot elemzi a nemzetközi sajtó a Spiegeltől a Politicón át a Süddeutsche Zeitungig: a meghatározó vélemény, hogy Orbán Viktor az utolsó pillanatban szembesült azzal, hogy egyedül maradt, így letette a fegyvert. A BBC szerint Orbán már ki is választotta, milyen terepen vívja meg a következő csörtét az EU-val. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A miniszterelnök nem akart meghallani egy kérdést a rádióban, inkább megüzente az ukrán vezetésnek, hogy az ezeréves magyar államról ne a szomszéd szlávok mondják meg, hogy kicsodák.
Roman Szemencsenkónak egy lehallgatási botrány miatt kell távoznia, az ügyben büntetőeljárás is indult.
Saját magát Brüsszelben, Gulyás Gergelyt élő adásban húzta csőbe Orbán Viktor azzal, hogy percek alatt beadta a derekát az ukrán támogatások ügyében. De hogyan sikerült helyretenni a fiút, aki heteken át vétót kiáltott? Közéleti podcastunkban elmagyaráztuk.
Most már gyorsan, a jövő hónapban ki lehet fizetni az előirányzott 50 milliárd első részletét Kijevnek, írja a német lap, amely hozzáteszi, a mai megállapodás nem jelenti azt, hogy a magyar kormány hozzájuthat az Unió által eddig visszatartott pénzekhez.
A rakétás korvett értéke 60-70 millió dollárra tehető.
Azt állítja a miniszterelnök, hogy garanciát kapott rá, Magyarország pénze nem kerül Ukrajnába.
Az Ukrajnának szánt forrásokról, a napelempályázatokról és a gyermekvédelmi törvény szigorításáról is tettünk fel kérdéseket a kormányinfón.
Orbán megint kisétált, igaz, most nem a csúcsról.
„Olasz–magyar” – írta Orbán, mintha egy meccsről lenne szó.
Az egyhangúságot követelő döntésekben találta meg Orbán Viktor a lehetőséget, hogy a többség hangjával ellentétes álláspontjának érvényt szerezzen. Ukrajna kapcsán maximális haszonra játszik. Nem látszik azonban, mit érhetne el a NATO-bővítés blokkolásával.
Az egész nemzetközi sajtó találgat, hogyan alakul az Unió és a magyar kormány konfliktusa. Az induló Szuverenitásvédelmi Hivatalról ír az Euractiv. A BBC George Birnbaumot, az annak idején a Fideszt segítő néhai kampányguru, Arthur Finkelstein egykori „alkotótársát" is megszólaltja a BBC az Orbán Viktorról készített összeállításban. Giorgia Meloni felhívta Orbán Viktort az antifa-per olasz vádlottja ügyében, adja hírül az AFP. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint feszítővas kellett, hogy csökkenteni lehessen a magyar alapkamatot. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy hogyan viszonyulna az oroszokhoz a háború után.
Kijevben úgy látják, hogy Orbán Viktor pávatánca tovább tart, és nem mondott le az „ukrán kártya" kijátszásáról. Ukrán politikusok és szakértők értékelték a magyar és az ukrán külügyminiszter találkozóját a hvg360-nak.
Dmitro Kuleba üzent Szijjártó Péternek is.
A miniszterelnök a Le Point francia lapnak adott interjújában az Európai Tanácsban kialakult helyzetről, a háborúról, valamint az Európai Bizottsággal folytatott jogállamisági vitáról beszélt.
Továbbra is fókuszban a magyar kormány és az EU csörtéje. Foglalkozik ezzel a többi közt az AFP, a Frankfurter Rundschau, a Financial Times, a Die Presse, a Guardian és a Daily Telegraph is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Welt az ukrajnai háborúról ír. A Guardian külpolitikai szemleírója szerint katasztrófa lenne, ha az USA megtámadná Iránt.
"Minden bizonnyal Abdullatif barátom az első bahreini külügyminiszter, akit Dunakeszin köszönthettünk." Minden bizonnyal.
Egyre fokozódik a harag az EU-ban a magyar kormányfővel szemben, így érzékeny büntetések várnak rá, ha nem adja be a derekát két nap múlva a brüsszeli csúcsértekezleten – így látja a helyzetet a német lap brüsszeli tudósítója, Hubert Wetzel.
