Hétfőn elindult a Wikipédia orosz másolata, melyben már a megfelelő narratívával tálalják az egyes eseményeket. Megnéztük, miben hasonlít, és miben tér el az új online enciklopédia, amelyen már csaknem kétmillió szócikk van.
Harkiv régióban pedig a súlyosbodó orosz támadások miatt evakuálják a lakosság egy részét.
Levezényelte az ukrán hadsereg modernizálását, és most az orosz agresszió elleni védekezést irányítja Valerij Zaluzsnij, aki már kisgyerekként szeretett katonásdit játszani.
Derűlátást tapasztalni Brüsszelben Orbán szándékait illetően, írja a francia lap.
Donald Trump két ellenjelöltje, Ron DeSantis és Nikki Haley szerint a jogi eljárások csökkentik a volt elnök esélyeit, írja a Washington Post, mely a húszik elleni amerikai-brit támadást is elemzi. Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik az Economist és a Times. Utóbbi arról is ír, hogy továbbra is fenyegetve érzik magukat balti államok. Niall Ferguson történész szerint egyre gyengülnek Amerika eszközei a nemzetközi helyzet befolyásolására. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Csak a remény maradt, hogy egyszer véget ér ez a rémálom, hogy valamikor, egyszer majd elő lehet venni a most féltve rejtegetett ukrán zászlót. A háború kimenetelét latolgató nyugati cikkek arról, hogy Ukrajna valószínűleg nem győzhet, ettől a reménytől is megfosztanak. Az ukrán Babel hírmagazin főszerkesztő-helyettesének írása.
Az ukrán haderő pickupján „hajózott be".
Arra azonban nincs bizonyíték, hogy rossz kezekbe kerültek volna a fegyverek, valószínűbb, hogy elégtelen az ellenőrzési rendszer.
A Financial Times és a Süddeutsche Zeitung is a magyar kormány és az EU Ukrajna támogatása ügyében zajló konfliktusát és alkudozását elemzi. A mai Németország nem képes és nem is hajlandó vezetni Európát, írja az Economist. A Der Standard az éleződő lengyelországi belpolitikai konfliktusokról ír. David Cameron szerint Izraelnek az eddiginél sokkal több segélyszállítmányt kellene beengednie Gázába. A tajvani választás elé írt cikket a Washington Post. A szokásoktól eltérően politikai kérdésben szólalt meg az Európai Központi Bank elnöke. Pert vesztett a WizzAir. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Szemet szemért: a Blackjack nevű hacktivista csoport megtámadta az orosz M9com internetszolgáltatót, miután orosz hackerek korábban egy ukrán operátort bénítottak meg.
Bár egyre több hír szerint a közeljövőben valamiféle alku születhet az ukrajnai frontok befagyasztásáról, Kijev és Moszkva is újabb százezrek besorozását tervezi, s növeli a hadiipari termelést. Közben a háború Oroszország területét is elérte.
Az ukrajnai invázió első évében jobbára szenvedő orosz gazdaság tavaly erőre kapott, és a nyugati szankciók kijátszásával komoly növekedést produkált. Putyin az idei orosz költségvetésben így már döbbenetesen nagy összeget, a tavalyinál majdnem harmadával több pénzt biztosított hadi kiadásokra. Gondok közben bőven vannak a hátországban, gyorsul az infláció, még kevesebb pénz jut oktatásra, egészségügyre, lakhatásra, de a hadi gépezet ettől aligha fog megdöccenni.
A Die Welt és a Washington Post is Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik, szóba kerül Orbán Viktor szerepe és a még befagyasztott magyar EU-s pénzek kérdése is. A Daily Telegraphban egy brit katonai szakértő beszél az ukrajnai háború kilátásairól. Az USA kifelé tereli a háborúból Izraelt, írja a Washington Post. A Süddeutsche Zeitung szerint Kaczynski pártja a kormányváltás után áldozati szerepbe helyezi magát. A Financial Times az új francia miniszterelnök kinevezése körüli helyzetet értékeli.
Az olasz miniszterelnök sajtóértesülések szerint akkor nyitna utat a Fidesz előtt az általa vezetett frakcióba, ha a magyar kormány nem blokkolja tovább az Ukrajnának szánt támogatást.
Orbán vétója miatt elég sok terv kering.
Az összeg nem változna, de négy évre osztanák azt le.
Czomba Sándor hangsúlyozta: a magyar munkahelyek az elsők.
Egy Putyin által aláírt új rendelet ugyanis felgyorsítja az orosz állampolgárság felvételét a külföldiek és a hontalanok számára.
Ukrajnának és Európának is kulcsfontosságú döntéseket kell meghoznia, mondja az Oxfordi Egyetem neves Európa-szakértő professzora a Financial Timesban.
Idén Olaszország a soros elnöke az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Németországot, Franciaországot, Kanadát, Japánt és intézményként az Európai Uniót is magában foglaló G7 csoportnak.
