Halasztották, elkaszálták, most mégis megmenekülhet a NASA történelmi Hold-küldetése. Sikerült alternatív megoldást találni, úgy tűnik, mégis kereshet majd vízjeget a Holdon a VIPER rover. A kapcsolódó projekt eddig 38 milliárd forintba került.
Amerikai kutatók szerint létezhetnek olyan fekete lyukak, amelyek az egyre nagyobb intenzitású Hawking-sugárzás miatt egyszer csak – belátható időn belül – felrobbannak.
Minden eddiginél tisztább gravitációs hullámot észleltek a tudósok még 2025 elején, amely Stephen Hawking elméletének helyességét is visszaigazolta.
Olyan kőzetmintákat talált a NASA, amelyek arra utalnak, hogy egykoron mikrobák is voltak a Marson.
Komoly egészségügyi következményei lehetnek a hosszas űrbéli tartózkodásnak, mutat rá egy friss kutatás. Ez érintheti azokat is, akik a jövőben a Marsra indulnak majd.
Ezt maga az űrhajós erősítette meg egy interjúban a kötcsei szervező talányos utalása után.
Amerikai kutatók szerint módosítani kellene a teleszkópok felépítését, amelyek a jövőben nem kör alakúak, hanem négyszögletűek lennének.
Öt évtizede próbálják megfejteni a tudósok, hogy milyen forrásból származik a világ legismertebb rádiójele, a Hűha! jel. A válaszhoz most a Puerto Ricó-i kutatók munkája vihet közelebb.
William DeRocco, a Marylandi Egyetem fizikusa szerint a sötét anyagnak nehezebb részecskéi nyomot hagyhattak a Jupiter Ganymedes nevű holdjának krátereiben, így azokat érdemes lenne alaposabban is megvizsgálni.
A SpaceX magyar idő szerint kedden hajnalban végezné el a Starship tizedik tesztjét. Az eddigi próbálkozások csak részsikereket hoztak.
Az űridőjárással összefüggő fizikai folyamatok kutatásával foglalkozó projekt indult a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban (FK) az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával.
A NASA szerint ha minden számítás helyes, a Voyager–1 űrszonda 300 év múlva érheti el az Oort-felhőt, és 30 ezer év lehet, mire átjut rajta. De valószínűleg nem fog.
A jelek szerint több komplex szerves molekula is van a V883 Orions nevű protocsillag körül, így könnyen lehet, hogy a keletkező bolygókon adottak lehetnek majd az élet kialakulásának feltételei.
A NASA több űrszondája is rögzítette már, mi történik a Jupiter mágneses mezőjének azon részénél, ahol a napszél beleütközik a magnetoszférába. Az eredményt hallani is lehet.
Nagyságrendekkel gyorsabban forogtak a Földnél, és akár több mint százszor nagyobb tömegűek voltak a Napnál azok a fekete lyukak, melyek egyesülését nemrégiben sikerült megfigyelni. Az esemény nem csak a kiemelkedő tömeg miatt érdekes, hanem mert keletkezésének megfejtése közelebb viheti a kutatókat a fekete lyukak születésének jobb megértéséhez.
Még rengeteg üzemanyaga van, és majdnem rekord távolságra van a Földtől a New Horizons űrszonda, mely segítségével 10 éve a Plútóról is jelentős dolgokat tudhatott meg a tudomány. Most azonban költségcsökkentés áldozatává válhat.
Megérte várni: decemberben példátlan közelségbe merészkedett a Nap felszínéhez NASA Parker űrszondája, ám csak most hozták nyilvánosságra a kapcsolódó képsorokat.
A Tokiói Egyetem kutatóinak legújabb munkája segíthet abban, hogy a jövőben fenntarthatóbbá váljanak az űrbéli küldetések.
A Skorpió csillagképben látható képződmény, az NGC 6334 a Földtől nagyjából 4000 fényévre található, a belsejében pedig sorra születnek a csillagok.
A számítások szerint 2029-ben érhet célba az az üzenet, amit Ukrajna a Gliese 581c kódjelű bolygó felé küldött el. Ha van ott értelmes élet, valószínűleg meglepődik majd az üzenet tartalmán.
