A japán Hajabusza-2 űrszonda még 2019-ben vett mintát a Földtől 300 millió kilométerre lévő aszteroidából, hogy aztán 2020 elején a kutatók felnyissák a kapszulát, és vizsgálni kezdjék az anyagot. A tudósok már akkor meglepő dolgot tapasztaltak, és az is kiderült, mi a helyzet a mintában talált mikroorganizmusokkal.
Japán kutatók most újabb hírrel álltak elő az aszteroidát illetően. A kutatók a Ryuguról gyűjtött minták új elemzése során kimutatták mind az öt nukleobázist, amelyek az RNS-t és a DNS-t alkotják. A Science Alert megjegyzi: nem ez az első alkalom, hogy ilyen eredményre jutnak a tudósok, korábban ugyanez volt a helyzet a Bennu aszteroidánál is.
https://hvg.hu/tudomany/20240320_bennu-aszteroida-vizsgalat-elemzes-minta-nasa-elet-epitokovei-elet-keletkezese-asvanyi-anyagok-szerves-anyag-viz
A mostani felfedezést épp ez teszi igazán izgalmassá: most már két olyan, széntartalmú aszteroidáról lehet beszélni, amelyen megvannak az élet létrejöttének alkotóelemei. A felfedezés arra utal, hogy az élethez szükséges összetevők nem is annyira ritkák a Naprendszerben.
A Földön minden élet két alapvető molekulára támaszkodik a genetikai információk tárolására és továbbítására: a dezoxiribonukleinsavra (DNS) és ribonukleinsavra (RNS). Ezek viszont öt alapvető molekuláris építőelemből állnak: adeninből, citozinból, guaninból, timinből és uracilból. Ezek eredetének megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy kiderüljön, hogyan jelenhetett meg az élet a Földön.
A feltételezések szerint az olyan aszteroidák, mint a Ryugu és a Bennu fontos szerepet játszhattak ezen összetevők biztosításában. A szénben gazdag aszteroidákról köztudott, hogy a Naprendszer életének korai szakaszában kialakult szerves molekulák széles skáláját tartalmazzák.
A Bennu aszteroida kapcsán 2025 januárjában jelentették be, hogy megtalálták mind az öt molekuláris építőelemet a mintában, a Ryugunál azonban ebben az időben még csak az uracilt mutatták ki. A mostani bejelentés ezt változtatta meg, a kutatók pedig biztosra mentek: két külön mintát is megvizsgáltak, és mind a kettőben ott találták az építőelemeket.
További érdekesség, hogy két, korábban a Földre hullott meteoritban is megtalálták már ezeket az építőelemeket: a Murchison és az Orgueil nevű meteoritokban.
https://hvg.hu/tudomany/20180802_nap_sugarzasa_4_5_milliard_eve_nap_aktiv_fazis_meteoritok_murchison_meteorit_eth_zurich
A japán kutatók a felfedezés után összehasonlították a Ryuguban talált nukleobázisokat a többi mintában találtakkal, és néhány érdekes különbségre bukkantak.
Az öt nukleobázis két családba sorolható: a purinok családjába, amelybe az adenin és a guanin tartoznak, valamint a pirimidinek családjába, amelyek tagjai között ott a citozin, a timin és az uracil is. A Ryugu nagyjából azonos mennyiségű purint és pirimidint tartalmazott. A Bennu és az Orgueil pirimidinekben volt gazdagabb, míg a Murchisonon több volt a purinokból.
A kutatók azt találták, hogy ezek a különbségek a minták ammóniaszintjéhez kapcsolódnak, ami arra utal, hogy az aszteroidán belüli kémiai környezet befolyásolhatja, hogy mely nukleobázisok képződnek.
Emellett a timin felfedezése is meglehetősen érdekes. A DNS és az RNS összetevői finoman eltérnek egymástól. A DNS adeninből, citozinból, guaninból és timinből áll, míg az RNS adeninből, citozinból, guaninból és uracilból.
Az élet kialakulásának egyik elmélete szerint az RNS jelent meg először. A timin az uracil kémiailag módosított formája, és az uracilról úgy tartják, hogy könnyebben létre tudtak jönni az élet előtti kémiai folyamatok során. Emiatt a tudósok azt feltételezik, hogy, az uracil elérhetőbb volt a Föld korai szakaszában, amiből aztán végül az élet is kialakult.
A Ryugun korábban felfedezett uracil önmagában jól illeszkedett ebbe a hipotézisbe. A timin felfedezése ugyanakkor azt sugallja, hogy az aszteroidák kémiája mindkét nukleobázist képes előállítani, ahelyett, hogy erősen az egyik vagy a másik lenne rá a jellemző.
Az eredmények alapján a kutatók úgy vélik, a Naprendszer korai szakaszában bőségesen lehetett jelen a széntartalmú aszteroidákon az élet magja, amit aztán az aszteroidák szállítottak a bolygóra.
Az eredményeket a Nature Astronomy című tudományos folyóiratban közölték.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
