Különleges vizsgálatot végeztek nemrég a Floridai Egyetem kutatói. A szakemberek 26 űrhajós koponyáján végeztek el MRI-vizsgálatot, hogy kiderítsék, milyen hatással volt rájuk a világűr. Az eredmények azt mutatták: minél tovább él valaki a mikrogravitációs környezetben, annál nagyobb mértékben mozdult el az agya a koponyájában.
Rachael Seidler és Tianyi Erik Wang, az egyetem két tudósa a The Conversationön megjelent cikkében azt írta, a vizsgálat arra jutott, hogy az agy a koponyán belül felfelé és hátrafelé tolódik és deformálódik az űrrepülés során. Az eredményeket a PNAS-ban publikálták.
Ezek a változások nagyobb mértékben voltak megfigyelhetők azoknál az asztronautáknál, akik hosszabb időt töltöttek az űrben. Az eredmények rendkívül fontosak, a jövőben ugyanis a NASA egyre hosszabb küldetéseket tervez – elég csak a holdbázis létesítésére gondolni –, ami jelentős mértékben veszi majd igénybe az űrhajósok szervezetét.
A szakemberek szerint a dolog mögött az húzódik meg, hogy míg a Földön a gravitáció a folyadékot és a szerveket is „lefelé húzza”, a mikrogravitációban nincs ilyen hatás. Ennek köszönhető az is, hogy az űrbe kijutó űrhajósok arca egy rövid időre felpuffad.
https://hvg.hu/tudomany/20211018_urhajos_kutatas_agykarosodas_urutazas
A földi gravitáció hiányában az agy „lebeg” a koponyában. Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy az agy az űrrepülés után magasabban helyezkedik el, ám ezeknek a tanulmányoknak a többsége az átlagos vagy az egész agyra vonatkozó mérésekre összpontosított, amelyek elrejthetik, hogy milyen hatással van az űrutazás az agy egyes területeire.
A mostani vizsgálat során a kutatók az agy mozgását az űrrepülés előtti és utáni adatok alapján rekonstruálták. A vizsgált asztronauták eltérő ideig voltak az űrben: egyesek csupán néhány hétig, mások több mint egy éven át.
Az agyat több mint 100 régióra osztották fel, hogy meg tudják vizsgálni, melyik milyen mértékben mozdult el. Az adatok azt mutatták, az agy következetesen felfelé és hátrafelé mozdult el a küldetés ideje alatt, és minél tovább tartózkodott valaki az űrben, annál nagyobb volt ez az eltolódás.
A szakemberek azt is megállapították, hogy azoknál, akik körülbelül egy évet voltak az űrben, az agy teteje közelében lévő egyes területek több mint 2 milliméterrel mozdultak el felfelé, míg az agy többi része alig vándorolt. Ez a távolság kicsinek tűnhet, de a koponya szorosan zsúfolt terében igen jelentős – vélik a szakemberek.
https://hvg.hu/tudomany/20260121_elektromos-aram-termelese-urutazas-urhajo-nanogenerator
A vizsgálat azt is megállapította, hogy a mozgásért és az érzékelésért felelős területek mutatták a legnagyobb eltolódásokat. Az agy két oldalán található struktúrák a középvonal felé mozdultak el, ami azt jelenti, hogy mindkét agyfélteke esetében ellentétes irányba mozogtak. Ezek az ellentétes mintázatok kioltják egymást, ha a teljes agy mozgását figyeli valaki, ami megmagyarázza, miért nem vették észre ezt a változást a korábbi vizsgálatok.
A kutatók azt is megállapították, hogy az eltolódás és a deformáció többségében normalizálódott a Földre való visszatérés után. A legtovább a hátrafelé tolódás maradt meg, ami azzal magyarázható, hogy a gravitáció lefelé, nem pedig előre húz.
A szakemberek kiemelték: a vizsgálat alapján nincs különösebb egészségügyi kockázata az űrutazásnak, ugyanakkor érdemes ezekkel a változásokkal számolni a hosszabb küldetések tervezésekor.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
