Amikor a Naprendszeren kívüli bolygókról esik szó, akkor olyan planéták kerülnek szóba, amelyek valamilyen idegen csillag körül keringenek. Csakhogy nemcsak ilyenek léteznek: vannak olyanok is, amelyek szabadon sodródnak a csillagközi térben. Különlegességüket nemcsak ez adja, hanem az is, hogy ezeknek ugyanúgy lehetnek holdjaik, mint a Földnek, vagy más bolygóknak a Naprendszerben.
A németországi Max Planck Intézet kutatói most egy újabb izgalmas elmélettel álltak elő: úgy vélik, hogy ezen holdak között lehetnek olyanok, amelyek még mindig elég melegek ahhoz, hogy kialakuljon rajtuk az élet – függetlenül attól, hogy nem keringenek csillag körül.
A tudósok úgy vélik, a sűrű hidrogénatmoszféra és a gazdabolygóval való gravitációs kölcsönhatásból eredő árapályfeszültségek által generált belső hőképződés kombinációjának köszönhetően egy exohold felszínén – elméletileg – akár 4,3 milliárd évig is lehetne folyékony víz, ami a lakhatóság szempontjából egy alapvető paraméter.
Mivel ez majdnem olyan hosszú időt jelent, mint a Föld jelenlegi életkora, így bőven lehet idő a komplex élet kialakulására és evolúciójára – állítja, David Dahlbüdding, az intézet asztrofizikusa.
„Egyértelmű kapcsolatot fedeztünk fel e távoli holdak és a korai Föld között, ahol az aszteroidabecsapódások miatt kialakuló magas hidrogénkoncentráció teremthette meg az élet feltételeit” – idézi Dahlbüdding szavait a Science Alert.
https://www.youtube.com/watch?v=ujKVJcwbpRo
Bár az alapgondolat az, hogy a bolygók a csillagok körül keringenek, az erre vonatkozó szimulációk azt mutatják, a bolygók kialakulása során fellépő kaotikus gravitációs állapotok miatt jelentős részük lökődhet ki a csillagközi térbe. Ezeket a planétákat nagyon nehéz észlelni, de a tudósok úgy vélik, hogy rengeteg van belőlük. Egy 2023-as becslés szerint több billióra tehető a számuk.
Egy 2025-ös tanulmány szerint ezek a kóbor bolygók – legalábbis a nagyobbak – képesek saját holdrendszereket kialakítani. A modellezés szerint az is lehetséges, hogy a planéta a holdjával együtt sodródik ki a csillagközi térbe.
Ezeket az égitesteket nem szokták az élet potenciális forrásának tekinteni, mivel jó eséllyel nincs rajtuk folyékony víz, ami az összes ismert életforma alapvető eleme. A folyékony vízhez szükséges hőt azonban nemcsak egy csillag tudja nyújtani, a kilökődő égitest holdján is elég meleg lehet ehhez. A csillagból való kilökődés során az exohold pályája a bolygó körül valószínűleg egy oválisabb pálya felé tolódik el. Ez azt jelenti, hogy a bolygóhoz való közelsége a pályája során változik, ami az exohold belsejében olyan erős feszültségeket generál, hogy melegítheti az égitestet.
Ez önmagában még nem elég ahhoz, hogy az égitest lakható legyen: arra is szükség van, hogy a hő ne szökjön el a világűrbe. A korábbi modellek ezt vastag szén-dioxid légkörrel oldották meg, ám rendkívül hidegben a szén-dioxid lecsapódik, ami miatt könnyen elillanhat a hő.
https://hvg.hu/tudomany/20260130_fold-meretu-exobolygo-hd-137010-b
Egy 2023-as tanulmány szerint egy ilyen légköri réteg 1,6 milliárd évig tarthatja vissza a hőt, ami elég az élet kialakulásához, a fejlődéséhez azonban nem – a Földön az élet 3 milliárd év alatt lett többsejtű.
Itt jött be Dahlbüdding és kollégáinak elmélete, amely a szén-dioxidot hidrogénre cserélte. Ez utóbbi még rendkívül alacsony hőmérsékleten is gáz halmazállapotú marad, ami képes lehet visszafogni a hő elszökését. Amikor a csapat hidrogénatmoszférájú exoholdakat modellezett, a folyékony víz kialakulásához szükséges körülmények egyes esetekben akár 4,3 milliárd évig is stabilak maradtak. Eredményeiket a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban közölték.
Természetesen más feltételeknek is teljesülniük kellene ahhoz, hogy az élet kialakuljon és virágozzon egy ilyen égitesten, de kiindulópontként ezek az eredmények azt mutatják, hogy az exoholdak lakhatósága valóban lehetséges.
Jelenleg nincsenek olyan műszerei a tudománynak, amelyekkel vizsgálni lehetne az ilyen holdak légkörét, így erre csak akkor lesz majd lehetőség, ha pontosabb, érzékenyebb eszközök készülnek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
