Könnyen bele lehet veszni a számok, adatok, elemzések, oknyomozó írások, politikai vélemények és indulatok tengerébe, ha a levélszavazatok témájában próbálunk meg tisztábban látni. Még akkor is, ha csupán egyetlen határon túli régiót, Szerbiát vesszük górcső alá.
A Storm-1516 kódnevű szervezet 2023 óta aktív és rendszerint az orosz állam érdekei mentén igyekszik a dezinformációi terjesztésével beavatkozni a Moszkva számára fontos választási kampányokba.
Szakmai szempontból nincs sok értelme annak, hogy Nagy Márton ismét kirohant a túl sok és szerinte túl drága hazai nagybank ellen. A külföldi pénzintézetek ugyanis nem a Fertő tó partjáról kínos szituációban elhúzó miniszter dörgedelmei alapján döntik el, hogy meddig érdemes a magyar piacon maradniuk. A HVG megkeresésére reagáltak a nemzetgazdasági miniszter listájából kimaradó bankok is.
Maga a fideszes jelölt készített videót arról, ahogyan kutyáskaki-zacskóba csomagolva vittek neki ürüléket
Hol húzódik a határ, amelyet keresztény ember – akár az egyik, akár a másik oldalon áll – nem léphet át? A Fidesz háborús kampányvideójáról kért állásfoglalást egy egyháztörténész a püspököktől.
A két nagy párt már megvan, a kisebbek még küszködnek a gyűjtéssel. Egyelőre a Mi Hazánknak csak 20, a DK-nak pedig 4 jelöltje jutott túl az 500 ajánlás leadását jelentő selejtezőkörön. A 81 független jelölt közül pedig mindössze négynek sikerült ez.
A politikai elemző szerint a kisebb pártok közül a Mi Hazánk áll a legjobban, a DK pedig még Budapesten sem jeleskedik.
A Fidesz és a KDNP frakcióvezetője az ülést levezető elnöknek küldött levelében jelezte, azért nem mentek el, mert az ülés összehívása egy „álhíren alapul”.
Szabó Tímea a Parlament folyosóján kérdezte Orbán Viktort arról, miért kapcsolták le az áramot a múlt héten Iványi Gáborék templomában.
Kovács Gergely nem is érti, hogy merülhet fel, hogy ne induljanak, Radnai Márk szerint viszont ez nem érzelmi, csupán matematikai döntés, az egyenlet vége pedig az, hogy a választási rendszer az egységet jutalmazza, ezért érdemes lenne megfontolnia a Kutya Pártnak a visszalépést.
Össztűz zúdult az ellenzék oldaláról Orbán Viktorra a tavaszi ülésszak nyitóülésén, elhangzott a klasszikus, „Nem szégyelli magát?” kérdés is. A kormányfő és a fideszesek sem hagyták magukat, volt itt minden. Összegyűjtöttük a legjobb mondatokat.
A kommentelők szúrták ki, hogy kamuképet posztolt.
Még a katolikus papság és hívek körében is értetlenséget váltott ki az a püspökkari körlevél, amit vasárnap kellett volna felolvasni a templomokban, de sok helyütt ezt nem tették meg. A háborús tematika mintha csak a Fidesz kampányához igazodna, pedig az új elnök, Székely János korábban azt ígérte, ki akarnak maradni a választások előtti adok-kapokból. Közben már a Fideszben is érzik a veszélyt, hogy aki katolikus (református, evangélikus), az nem feltétlenül kormánypárti szavazó.
A politikus szerint „sorsfordító időkben” nincs helye a mellébeszélésnek.
A kormányszóvivő lelkesen sorolta a választókerületében az elmúlt időszakban befejezett fejlesztéseket, de Hadházy Ákos felhívta rá a figyelmet, hogy ezek közül többnél még el sem kezdődött a megvalósítás.
A miniszterelnök felszólalásával kezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Orbán sikerperceket tartott és a Brüsszel-Kijev tengelyt emlegetett. Az ellenzék sem kímélte magát, volt itt ügynöközés, idiótázás, NER-es oligarchák luxizásának emlegetése és elhangzott a klasszikus, „Nem szégyelli magát?” kérdés is. Válaszul Orbán odavetette nekik: „az ukránok oldalára álltak a magyarokkal szemben, helyes, hogy eltűnnek a Parlamentből”.
A Tisza Párt elnöke példaként említette, hogy a gödi akkumulátorgyárral kapcsolatban újabb terhelő információkhoz jutottak, amelyeket állítása szerint tanúkkal és felvételekkel tudnak alátámasztani. A kormánypárti politikusok magánéletéről is kaptak adatokat, de ezeket biztosan nem hozzák nyilvánosságra.
A személyi azonosítót viszont nem kérhetik el a politikusok az adatgyűjtés során.
Az előző választás után a Momentum frakciójába ült be, most viszont azt írta: levonta a tanulságokat a hétvégi aláírásgyűjtés után, és nem indul április 12-én. A jövőben az egyetemi munkáját folytatja, szakmáját tekintve ugyanis geográfus, egyetemi adjunktus, „nem politikus”.
Az Orbán-kormány döntéseinek csak a felét ismerhettük meg tavaly, mivel majdnem minden közzétett kormányhatározatra jutott egy másik is, amit kifejezetten elrejtettek a nyilvánosság elől. Ilyen döntésből félezernél is több volt 2025-ben, némelyik akár 90 évig titokban maradhat. Ám, ha Tisza-kormány alakul, többjük nyilvánosságra kerülhet.
