A vallásszabadság korlátainak megsértése miatt pénzbüntetésre ítélt egy svájci bíróság egy helyi politikust, aki céltáblaként használt egy Jézust és Szűz Máriát ábrázoló képet.
Csang Ju-hsziát többek között azzal vádolják, hogy az Egyesült Államoknak adott át információkat a kínai atomfegyverekről, valamint pénzt fogadott el az előléptetésekért cserébe.
Mark Carney kanadai kormányfő a világpolitikában, Bill Clinton és Barack Obama volt amerikai elnökök pedig az USA-n belül látnak töréspontot Donald Trump agresszivitása miatt, amivel a Fehér Ház ura Grönlandra vetett szemet, és fegyveres szövetségi ügynökök brutalitását engedte szabadon Minneapolisban.
Donald Trump a vámjaival páros lábbal szállt bele az ázsiai nagyhatalomba tavaly, Peking viszont könnyedén lepattintotta az amerikai támadást, és rekordmértékű exporton túl a terveknek megfelelő gazdasági növekedést hozott össze. A felszín alatt viszont egyre súlyosbodnak a már évek óta fennálló problémák: Kína túl erősen függ a külkereskedelemtől, míg odahaza az emberek egyre kevesebbet költenek, kiszáradnak a beruházások, nem találnak munkát a fiatalok, a vészesen öregedő társadalom pedig időzített bombaként ketyeg. Viszont az amerikai elnök ámokfutása új barátot lökhet Peking karjaiba: Európát.
Ilyen amerikai elnököt még nem látott a teljesen tanácstalan és döbbent világ. Grönland példája megmutatta, hogyan védheti meg magát Európa. Mi a lengyelek külön dilemmája ebben a helyzetben? És hogyan fest mindez Amerikából nézve? Nemzetközi lapszemle.
Három hét telt el azóta, hogy az Egyesült Államok lecsapott Nicolás Maduróra, Venezuela elnökére és feleségére. Egy Venezuelában élő angoltanárral, egy politológussal és egy újságíróval beszélgettünk Trump katonai akciójáról, és arról, azóta hogyan élnek, mi változott országukban. Meséltek óvatosságból titkolt örömről, lassan múló félelemről, ma is sűrűn „tisztított” mobiltelefonokról, gyakori utcai ellenőrzésekről, venéz Voldemortokról és arról is, hogy a „viva la pepa” jegyében miként tudnak olykor a halálosan komoly ügyekben is derűsek maradni.
Hatékony fegyvert ad Magyar Péter kezébe, hogy Orbán Viktor a Benes-dekrétumok ügyében tapintatos marad az ugyancsak oroszbarát szlovák miniszterelnökkel – mutat rá elemzésében az osztrák lap.
A szombat hajnali újabb orosz drón és rakétatámadások következtében Ukrajna területének nyolcvan százalékán komoly áramhiány alakult ki, Kijevben a lakóházak fele maradt fűtés nélkül. Az újabb támadás néhány órával azután következett, hogy Abu Dhabiban tárgyalóasztalhoz ültek Oroszország, Ukrajna és az USA képviselői. Az ukrán fővárosban egész hétvégén komoly mínuszok várhatóak.