Fantasztikus Google-alkalmazás
A Google már több alkalmazást is fejlesztett a Chrome-ra, hogy megmutassa böngészője képességeit. A legutóbbi valóban fantasztikus: a világegyetemben kóborolhatunk a segítségével.
A Google már több alkalmazást is fejlesztett a Chrome-ra, hogy megmutassa böngészője képességeit. A legutóbbi valóban fantasztikus: a világegyetemben kóborolhatunk a segítségével.
Nemcsak a világgazdaságot sújtja recesszió, válságba került a "csillagtermelés" is a világegyetemben - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.
Gigantikus "jégkockával", az Antarktiszen működő IceCube obszervatórium segítségével kutatják a világűrből érkező neutrínókat abban a reményben, hogy többet megtudhatnak a világegyetem keletkezéséről.
Az eddigi leghalványabb galaxist fedezték fel amerikai csillagászok a világegyetem peremén. Fénye tizenhárommilliárd év alatt ért a Földre. A felfedezésről a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat az Arizonai Állami Egyetem kutatói.
A „Mirror Universe” digitális óra ránézésre csupán egy karkötőnek tűnik – sehol egy számlap vagy kijelző.
Világegyetem a semmiből, avagy miért van inkább valami, mint semmi címmel tartott Lawrence Krauss asztrofizikus 2009...
Nem ideális gáz, hanem folyadékszerű anyag keletkezett az ősrobbanás után – ennek az anyagnak a tulajdonságait vitatták meg egy budapesti konferencián, amelyet nehézion- és részecskefizikusok tartottak. Az új elméleteket egy japán professzor mutatta be, aki a magyar és a más országokból érkezett szakértőkkel vitatta meg az eredményeket.
Óránként 1,8 millió kilométeres őrült sebességgel forogtak a világegyetem első csillagai - derítették ki német asztrofizikusok, akik a Nature legújabb számában tették közzé tanulmányukat.
A látható világegyetemet alkotó pozitív töltésű szubatomi részecskékről, a protonokról kiderült, hogy méretük négy százalékkal kisebb, mint azt korábban gondolták - olvasható a Nature című tudományos szaklapban megjelent tanulmányban.
Nyolc amerikai, brit és német tudóst ismertek el a három kategóriában egy-egymillió dollárral járó norvég Kavli-díjjal olyan kutatásokért, amelyek révén az emberiség bepillanthatott a világegyetem távoli, eldugott csücskeibe, megismerhette a legkisebb részecskéket a Földön, s gyarapíthatta tudását az idegsejtek közötti kommunikációról.
A Világegyetem méretére és korára, valamint az univerzum tágulásának sebességére vonatkozó számításokat most egy új, precíz módszerrel támasztották alá, amely a galaxisokat optikai "lencsékként" alkalmazza, hogy más galaxisokat vizsgáljon rajtuk keresztül.