Olasz kutatók egy új módszer segítségével számolták össze, mennyi csillagtömegű fekete lyuk lehet az univerzumban. Ez segíthet majd megválaszolni azt a kérdést is, hogy miként keletkeznek a szupermasszív fekete lyukak.
A tudósok több olyan vörös törpe csillagot is találtak, amelyek valószínűleg csak akkor bocsáthatnának ki rádiójelet, ha egy bolygó zavarja meg a mágneses mezőjüket.
A Hubble űrteleszkóp hat olyan galaxist detektált, amelyek a csillagképződés csúcspontján már halottak voltak.
A csillagászok hosszú ideje figyelik az univerzumot, amihez természetesen előrejelzéseket is készítenek. Az egyik legújabb tudományos csomag igen méretes lett.
A kutatók jóval nagyobb mennyiségű molekulára bukkantak, mint amennyire előzetesen számítottak.
Paul Davies, az Arizonai Egyetem asztrobiológusa szerint ha a Földön kívül van bármilyen élet, annak komplexitásához a vírusok is hozzájárulhatnak.
A tudósok sokáig úgy gondolták, hogy az ősrobbanás után keletkezett kvark-gluon plazma gáz halmazállapotú volt, most azonban kiderült, tévedtek.
A tudósok szerint a P172 18 kódnévvel illetett kvazár – vagyis egy csillagszerűnek tűnő rádióforrás – abból a korból származik, amikor a világegyetem 780 millió éves volt.
Amerikai tudósok három éven át mintegy 45 pulzárt figyeltek meg, amelyek bizonyítékot szolgáltathattak a gravitációs háttérhullámok létezésére.
A kutatóknak hosszas munkával sikerült megfigyelniük az ID2299 névre keresztelt galaxist, ami nagyjából 9 milliárd fényéve van a Földtől.
A Hubble űrteleszkóp és a Spitzer űrtávcső ugyanarra a pontra fókuszált: az Orion-ködre, hogy aztán a két szerkezet adatait összekombinálva megszülethessen 2020 egyik utolsó űrfelvétele.
A Kaliforniai Egyetem kutatói által vezetett tudóscsoportnak sikerült pontosan megmérnie, hogy mennyi anyag van a világegyetemben: az univerzum 31 százalékát alkotja anyag, a maradék sötét energia.
Amerikai és kínai kutatóknak elsőként sikerült extragalaktikus, vagyis Tejútrendszeren kívüli bolygóra utaló bizonyítékokat találni. A planéta az M51-ULS-1b nevet kaphatja.
Felfedezték az első galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan végződött az univerzum „sötét korszaka” több mint 13 milliárd évvel ezelőtt.
Harminc kutatóintézet mintegy 20 éven át tartó munkájának eredményét közölték a kutatók hétfőn.
A Spektr-RG nevű, német–orosz fejlesztésű műhold hat hónapon át pásztázta a világegyetemet, az összegyűjtött adatokat pedig most gyúrták egybe a tudósok.
Avagy mégsem a MÁV késik folyamatosan? Izgalmas felfedezést publikált a csillagászati szakoldal.
Az Arizonai Egyetem szuperszámítógépe három héten át folyamatosan dolgozott, hogy a kutatók tanulmányozni tudják a galaxisok fejlődését.
A Holm 15A galaxis 700 millió fényévre van tőlünk, de a kutatók szerint nagyon furcsán viselkedik. Éppen ezért megnézték, mi lehet ennek az oka.
A korábbinál hatszor erősebb kozmikus gammasugárzást mértek a tudósok a tibeti csillagvizsgálóban.
