Olyan elmélettel állt elő egy alaszkai fizikus, amihez fogható Einstein óta nem volt
Egy helyett három dimenziója lehet az időnek, úgy, mint a térnek – véli Gunther Kletetschka alaszkai fizikus. A mérések azt mutatják, valóban igaza lehet.
Egy helyett három dimenziója lehet az időnek, úgy, mint a térnek – véli Gunther Kletetschka alaszkai fizikus. A mérések azt mutatják, valóban igaza lehet.
Stephen Hawking elméletének köszönhetően úgy tűnik, sokkal kevesebb ideig fog létezni a világegyetem, mint azt korábban gondolták a tudósok. Persze ez az élettartam még így is őrült nagy idő.
Napi 3600 felvételt készít a SPHEREx űrtávcső, melynek a teljes neve és a feladata is igen komplex, de fontos kérdésekre szolgálhat válasszal.
Régóta próbálják már megfejteni a kutatók, mik lehetnek azok a vörösen világító foltok, amelyek az univerzum hajnalából ragyognak a Föld felé. Egy új tanulmány közelebb vihet a megoldáshoz.
A NASA mellett Kína is elkezdte vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a Holdra telepített rádióteleszkópokkal vizsgálja a világűr múltját.
Amerikai kutatók vizsgálata szerint az univerzum tágulását hajtó sötét energia folyamatosan gyengül, így előbb-utóbb zsugorodásnak indulhat a világegyetem.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai egy korábban teljesen átlagos galaxis kapcsán arra figyeltek fel, hogy a központi magja, egy szupermasszív fekete lyuk ragyogni kezdett. Ilyesmire eddig nem volt példa.
Dán kutatók a James Webb űrteleszkóp segítségével olyan ősi galaxis formálódását pillantották meg, amely fényének nagy részét még elnyelte a galaxist körbevevő gázfelhő.
Rajendra Gupta, az Ottawai Egyetem fizikusa teljesen kiiktatná a kozmológiai egyenletből a sötét anyag fogalmát.
A NASA tudósai megtalálták az eddigi legnagyobb tömegű olyan exobolygót, amelynek sugara kisebb, mint a Föld sugarának kétszerese.
Ausztrál tudósok szerint a J0529-4351 kódjelű objektum 300–500 billiószor fényesebb lehet, mint a Nap, és minden nap elfogyaszt egy akkora csillagot, mint a miénk.
Az Európai Űrügynökség az eddigi legköltségesebb és legösszetettebb projektjét valósíthatja meg. Ez a LISA, amelynek keretében három műszert telepítenek az űrbe, hogy ott mérjék a gravitációs hullámokat.
Régóta vizsgálják a csillagászok, miként keletkezhetett a Naprendszer. Ezen lendítene egy nagyot a NASA a csillagközi por begyűjtésével és tanulmányozásával.
A GN-z11 kódjelű galaxis közepén lévő szupermasszív fekete lyuk viselkedése alapján úgy vélik, másként keletkezhetett, mint ahogy azt eredetileg várnák a kutatók egy ilyen ősi objektumtól.
A Max Planck Asztroifizikai Intézet kutatóit egy dal inspirálta arra, hogy megnézzék, mennyire volt helyes Stephen Hawking elmélete.
Pont kitakarja a Tejútrendszer az égbolt azon részét, amerre a galaxisunk halad. Hogy mi az, nem tudni, de az biztos, hogy hatalmas.
Újabb különleges felfedezést tett a James Webb űrteleszkóp (JWST), amint az univerzum múltját kutatta. A kanadai Victoria Egyetem tudósai szerint 1672 olyan galaxisra bukkantak vele, melyek eddigi ismereteink alapján nem is létezhettek volna.
A Napnál több százmilliárdszor fényesebb robbanás történt egy galaxisban, a fényessége azonban gyorsabban elhalványult, mint amire számítani lehetett.
Rajendra Gupta, a kanadai Ottawai Egyetem elméleti fizikusa szerint ahhoz, hogy magyarázatot kapjunk az univerzum anomáliáira, érdemes lenne újra elővenni egy korábban cáfolt kozmológiai elméletet.
Amerikai csillagászok szerint az ősi csillagok mások voltak, mint amilyennek ma ismerjük az égitesteket. Ha ez valóban így van, akkor ez a szupermasszív fekete lyukak nagy számára is magyarázatot adhat.