Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a rendeletet, amely különleges gazdasági intézkedéseket léptet életbe arra válaszul, hogy nyugati államok árplafont vezettek be az orosz kőolajtermékekre és kőolajra.
Egy amerikai szervezet szerint Vlagyimir Putyin azért ismételgeti, hogy „kész tárgyalni minden féllel”, hogy megtévessze a közvéleményt, miközben valójában soha nem hívta tárgyalni Ukrajnát.
Az orosz elnök szerint Moszkvának nincs más választása, mint megvédeni polgárait.
Nyikita Juferev ellenzéki képviselő szerint az orosz elnök hamis hírt terjesztett.
Az orosz elnök évértékelő beszédében egyfelől a háború diplomáciai lezárásában reménykedett, másfelől viszont azt hangoztatta, hogy az orosz és az ukrán hadiipar kapacitásai nem összehasonlíthatók, az ukránok tartalékai pedig hamarosan elfogynak.
Dmitrij Rogozin akkor sérült meg, amikor találat ért egy hotelt az oroszok által annektált kelet-ukrajnai területen.
Ki akart-e valójában maradni a háborúból Orbán Viktor? Van-e értelmezhető ideológiája a Fidesznek, vagy oda csapódik, amerre a Századvég mutat? Mit nyer a kormány a Kreml-propagandából? És összességében mi a mozgatórugója az elmúlt egy, és az elmúlt tizenkét év keletpolitikájának? Ezekről beszélgettünk Dezső Andrással a Fülke magyar külpolitikai évzárójában – illetve a hvg360 közelgő dokumentumfilmjéről is, amelyben a 2011 óta tartó keleti nyitást mutatjuk be.
Az amerikai elnök kivonult Zelenszkij elé.
Putyin közölte, ami Ukrajnában történik, az az orosz és ukrán testvérek közös tragédiája, a védelmi miniszter pedig elárulta, azért van szükség a „különleges hadműveletre”, hogy „megmentsék a lakosságot a népirtástól és a terrortól”.
Putyinnak túl „sűrű a napirendje” ahhoz, hogy eleget tegyen alkotmányos kötelezettségének, és beszédet intézzen a parlament két házához.
Az orosz elnök a Biztonsági Szolgálatok ünnepnapján a megfigyelés fokozásának szükségeségéről beszélt.
Az oligarcha háborúellenes kijelentései is közrejátszhattak abban, hogy egy orosz bíróság helyt adott egy olyan alapítvány birtokvita-keresetének a Gyeripaszka-ingatlannal szemben, amelynek a felügyelőbizottsági elnöke maga Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a pénteki vezérkari látogatásával a „különleges katonai művelet” fölötti kollektív felelősséget igyekezett demonstrálni.
Az orosz elnököt Sojgu, Geraszimov és Szurovikin oldalán kapta lencsevégre az orosz média.
A szálloda körüli jogi vita megelőzi ugyan a háború kitörését, ám a lefoglalása mégis azt követően történt meg, hogy a Kremlből megkérték szépen Gyeripaszkát, hogy ne kritizálja az ukrajnai háborút.
Az ukrán hírszerzés egy tisztviselője a Bildnek adott interjút.
Oroszország 299 nappal ezelőtt indított offenzívát Ukrajna ellen. A megtámadott állam katonai vezetése attól tart, hogy a következő front Belarusz felől nyílhat.
Szergej Sojgu megtekintette a hadseregét, és nagyon elégedett volt.
Remélhetnek-e kíméletet vagy akár csak belátást (potenciális) áldozatai attól a birodalomtól, amely megrögzötten csakis önmagát tartja áldozatnak, és küldetése jegyében még a saját népét sem sajnálja? Az orosz imperializmus és (geo)politikai közgondolkodás nyugtalanító folytonossága jelenik meg Andrzej Nowak lengyel történész most megjelent könyvében.
Markéta Pekarová Adamová továbbra is kitart azon álláspontja mellett is, hogy Orbán Putyin trójai falova az EU-ban.
A találkozót az orosz állami média is közvetítette.
