Putyin háromnaposra tervezett háborúja egy év után sem törte meg Ukrajnát
7 perc
2023.02.25. 05:00
Az orosz agresszió első napjait jellemző sokk után hamar magára talált Ukrajna, és tavaly ősszel már visszafoglalta a 2022. február 24-e után elvesztett területek közel felét. Az agresszor visszaszorítása után általában derűlátás jellemzi Ukrajna polgárait, ám félő, hogy az optimizmus túlzott. Ezt tapasztalták ukrajnai útjukon a hvg360 munkatársai, Németh András és Túry Gergely. Kijevi riport a háború kezdetének első évfordulóján.
Ukrajna vérzik, de él. Az ország nyugati felében és a fővárosban, Kijevben az utóbbi hetekben ritkábbá vált légitámadásokat és a városok és főutak főbb csomópontjaiban még látható ellenőrzőpontokat leszámítva alig utal valami a keleti országrészben most is hevesen dúló harcokra.
A boltok újra megnyitottak, működik a tömegközlekedés, bőven van üzemanyag a benzinkutaknál és visszatért annak a több százezer embernek a többsége is, aki az orosz invázió első napjaiban menekült el Kijevből.
A felszabadított településeken – még ha lassan is – de már folyik a helyreállítás. Az oroszok által elkövetett háborús bűnök legismertebb jelképének számító, Kijevhez közeli Bucsában a magánházak jó részét már helyreállították. Akkora a változás, hogy nem lehet ráismerni arra a bucsai főútra, amelyen az ukrán katonák megtámadtak egy orosz hadoszlopot, s az összecsapásban szinte valamennyi környékbeli ház megrongálódott. Épül a Bucsához közeli Irpinyben is az új híd, amelynek elődjét az oroszok a háború első napjaiban semmisítették meg.
Bucsában és Irpinyben jártak a HVG tudósítói - képek
A helyiek véleménye nem egységes az oroszokkal kapcsolatban, vannak, akik gyűlölik őket, mások pedig csak azt szeretnék, ha soha többet nem jönnének Ukrajnába támadó szándékkal, illetve olyanok is előfordulnak, akik teljesen semlegesen éreznek az oroszokkal kapcsolatban, viszont minden kapcsolatot megszakítottak az oroszországi ismerőseikkel.
Ez azonban csak a látszat. A mindennapokra, a beszélgetésekre és az emberi közötti kapcsolatokra ugyanis változatlanul, sőt talán egyre jobban rányomja a bélyegét a háború. A szülők attól rettegnek, hogy fiaikat elviszik a frontra, egyre többen özvegyülnek meg, s bár a kijeviekkel folytatott beszélgetések első mondataiban mindig az hangzik, el, hogy a végső győzelemig kell folytatni a harcot, s biztos, hogy hamarosan véget ér a háború, ha a kérdező igyekszik mélyebbre ásni, végül kiderül, hogy az ukrán polgárok sem hiszik el egészen, hogy közel a teljes diadal.