Hszi Csin-ping kínai államfő Oroszországba látogat – közölte a Reuters tudósítása szerint szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök, majd hozzátette, hogy a két ország kapcsolatai új szintre jutottak, miközben az Egyesült Államok pont attól tart, hogy a közeledésnek az lesz a vége, hogy Peking anyagi támogatást nyújthat Oroszország ukrajnai háborújához. A kínai fegyverszállítások Oroszországnak azzal fenyegetnének, hogy az ukrajnai háború Oroszország és Kína, illetve Ukrajna és az Egyesült Államok vezette NATO közötti konfrontációvá szélesedhet.

Putyin a Kremlben fogadta Kína vezető diplomatáját, Vang Ji-t, aki elmondta neki, hogy a kétoldalú kereskedelem a vártnál jobban alakul, és hamarosan elérheti az évi 200 milliárd dollárt, ami 15 milliárd dolláros növekedést jelentene 2022-höz képest. „Várjuk a Kínai Népköztársaság elnökének oroszországi látogatását, ebben megállapodtunk” – mondta Putyin Vangnak. „Minden halad, fejlődik. Új szintet érünk el” – mondta Putyin.

Vang közölte Putyinnal, hogy a két ország közötti kapcsolatok ellenálltak a változékony nemzetközi helyzet okozta nyomásnak, és a válságok bizonyos lehetőségeket is kínálnak. A kínai diplomata tolmácson keresztül elmondta, hogy a Kína és Oroszország közötti kapcsolatok nem irányulnak harmadik fél ellen, de „nem fog engedni azok nyomásának sem” – amivel egyértelműen az Egyesült Államokra célzott. „Együtt támogatjuk a többpólusúságot és a demokratizálódást a nemzetközi kapcsolatokban” – mondta Vang Putyinnak. „Ez teljes mértékben megfelel az idő és a történelem menetének; megfelel a legtöbb ország érdekeinek is.”

A Putyinnal való találkozója előtt Vang Szergej Lavrov külügyminiszternél is járt, neki is kifejtette a többpólusú világ kialakításának fontosságát. Vang ezt megelőzően Magyarországon is járt, ahol Orbán Viktor fogadta, majd Szijjártó Péter elvitte lángosozni.

Lángosozni vitte Szijjártó a kínai államtanácsost

A külgazdasági és külügyminiszter szerint jelenleg is tárgyalnak négy kínai nagyvállalattal, amelyek 8-10 milliárd eurós beruházást hozhatnak Magyarországra.

Putyin számára Kína támogatása a Nyugattal való, a hidegháború csúcsidőszakát idéző konfrontációja közepette lehetővé teszi, hogy Oroszország nyugati elszigeteltségét Ázsia felé való elfordulásnak állítsa be. Hszi számára ez jól jön, hiszen Oroszország most jobban függ Kínától, mint valaha. A Szovjetunió 1991-es összeomlása után a világ keleti felét egykor vezető Oroszország ma már a XXI. század számos technológiájában élen járó, újjáéledő Kína junior partnere lehet csak.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton figyelmeztette Vangot a következményekre, amennyiben Kína anyagi támogatást nyújtana Oroszország ukrajnai háborújához. Peking tagadta, hogy ilyen szándékai volnának és hasonló értelemben nyilatkozott erről a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is. Blinken figyelmeztetésére reagálva a kínaiak közölték, hogy az Egyesült Államok jobban tenné, ha nem terjesztene hamis információkat.

Hszi az ukrajnai konfliktus során Putyin mellett állt ki, ellenállva a Moszkva elszigetelésére irányuló nyugati nyomásnak. A kínai-orosz kereskedelem az ukrajnai invázió óta kilőtt, és Oroszország növelte az ázsiai országokba, köztük Kínába irányuló olajexportot.