#Voronyezs














"Ha itt támadnak, pechünk lesz" - így készült a hadsereg az orosz támadásra

A szovjetek megkezdték a front hátsó vonalainak bombázását, a honvédek pedig tehetetlenek a légitámadásokkal szemben. Benzin nincs, az ételt is úgy szedik össze a földekről, a tisztek pedig azon viccelődnek, hogy egy komoly támadás esetén "pechjük lesz". Eddig kiadatlan második világháborús naplóból közöl töredékeket a hvg.hu, melyből sok minden kiderül a Donnál elpusztul 2. hadsereg viszontagságairól, a vereség okairól, előzményeiről.


Valahol Oroszországban - Nagyítás-fotógaléria

Hetven éve, 1943. január 12-én indította meg a Vörös Hadsereg a 2. magyar hadsereg elleni támadását a Don mentén, mely az egyik legnagyobb katonai katasztrófához vezetett. Magyar katonák ekkor már mintegy másfél éve éve vettek részt a keleti front hadműveleteiben és megszállási feladataiban. Az alábbi fotókat magyar katonák készítették orosz területeken.




"Fölöttem átdübörög egy tank" - így pusztult el a magyar hadsereg

Kifáradt, rosszul felszerelt és kiéhezett volt a 2. magyar hadsereg a doni áttörés pillanatában, ráadásul az otthoni politikusok sem törödtek eléggé a keleti fronton harcoló, német parancsnokság alá rendelt egységékkel. A magukra hagyott honvédek olyan fegyverekkel vették fel a harcot, amelyek a világháború kirobbanásának pillanatában is elavultnak számítottak: a -30 fokos hidegben a magyar puskák egyszerűen befagytak. Összegyűjtöttük az 1943-as nagy vereség okait.


"Eltünt" - munkatársunk emlékezik egy családtagra

Paksa József ma pár nyomorult, szar adat, iktatási szám, helyesírási hibákkal kitöltött rubrika. Néhány repedt fotó, meg egy üres sír. „Esemény bővebb leírása: eltünt.” De így legalább örökre az maradt, ami akkor volt, mielőtt eltünt. 26 éves parasztlegény, aki mindig jólöltözött, színjátszókörbe jár, büszkén paskolja az általa nevelt bikát, és tiszta inget vesz, ha felül a szekérre.


Horthy leghűségesebb katonája vezényelte a halálra ítélt sereget

Jutalomként kapta a 2. magyar hadsereg vezetését, ehelyett egy halálra ítélt sereg élére került Jány Gusztáv, a Don-kanyarban elpusztult hadtest parancsnoka. A fronton alázatosan követte a németek és az otthoni politika előírásait, majd a voronyezsi áttörés után kiadta a magyar történelem legszégyenletesebb hadparancsát, melyben gyáváknak nevezte az áldatlan körülmények közt harcoló honvédeket. A háború után halálra ítélet Jány rehabilitációja éles vitákat váltott ki.