A pipereholmik, háztartási szerek alig drágulnak, éppenséggel lefele húzzák az inflációt – például ezzel indokolja az OKSZ, miért kellene véget vetni az intézkedésnek, miközben a miniszter épp kibővíteni készül.
A gazdasági minisztérium kész a gazdaság bármely szektorában beavatkozni, ha az „indokolatlan” áremelés veszélye felmerül. A szaktárca üdvözli a bankok „önkéntes” díjcsökkentéseit.
Az árrés nem egyenlő a nyereséggel, a boltok abból fedezik a költségeiket, beleértve a kormányzati különadót. Az olcsóbb, saját márkás termékeken nincs nagy árrés, a hamarosan érkező 10 százalékos sapka a drágább, márkás termékeket érinti majd elsősorban – amelyeket nyilván azok vásárolnak, akik megengedhetik maguknak. Nagy Márton miniszter szerint az árréssapka 2 százalékponttal szépíti majd az élelmiszer-inflációs statisztikát.
Az NGM szerint a magas infláció majd elmúlik magától, de a kormány azért „intézkedik”. A legaggasztóbb, hogy a fogyasztóvédelem vizsgálja, hogy a nagy- és kiskereskedelmi árak alapján a piaci folyamatok „megfelelnek-e a fogyasztók érdekeinek”.
30 árucikknek van hatóságilag korlátozva az ára, köztük van joghurt és a spagetti tészta, a WC-papír, az intimbetét és a gouda sajt is. Horvátországban decemberben 4,5 százalék volt az infláció.
Jöhet a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, és a meghatározott árengedmény.
A miniszter örül a Mol árcsökkentésének, és jó ötletnek tartja, hogy csak a szomszédos országokhoz viszonyítsuk a hazai árakat. Az árstop lehetősége még mindig az asztalon van, a kormány a jövő héten dönt.
Hogyan oldjuk meg a devizaproblémát, hogy az minél kevesebb kárt okozzon a nemzetgazdaságnak? – kérdezi Szabó Károly közgazdász-szociológus. Bár a kormány kéthetes moratóriumot hirdetett, míg a Bankszövetség leteszi a javaslatcsomagját az asztalra, a hvg.hu ezzel a cikkel többrészes sorozatba kezd, különböző javaslatoknak teret engedve.
Az infláció elleni kemény küzdelem jegyében egy tradicionális gyógynövény, a "szegény ember ginzengje" (Pilose Asiabell) árát szabályozza Kína.
