Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A horvát kormány a hónap végéig újabb árucikkekre terjesztene ki ársapkát az infláció miatt – közölte csütörtökön Ante Susnjar gazdasági miniszter a legnagyobb horvát kereskedelmi láncok képviselővel tartott tárgyalások után, amiről az MTI számolt be. Azt mondta: az intézkedéseket a veszélyeztetett csoportok megsegítése érdekében hozzák. A horvát kormány még 2023 tavaszán korlátozta egyes alapvető élelmiszerek árát, az intézkedést többször meghosszabbította.
Az ársapka 30 árucikket érint, közöttük van
- a napraforgóolaj,
- a tej,
- a liszt,
- a cukor,
- az egész csirke,
- a darált sertéshús,
- a tejcsokoládé,
- a joghurt,
- a gouda sajt,
- a rizs,
- a spagetti tészta,
- a tojás,
- továbbá a burgonya,
- a sárgarépa és
- a bab.
De korlátozták
- a WC-papír,
- a tusfürdő,
- a fogkrém,
- a pelenka és
- az intimbetét árát is.
A miniszter szerint az új listán a régihez képest több egészséges élelmiszer lesz, és a kenyér is felkerül rá. Ötven olyan árucikkről van szó, amelyre nap mint nap szükségük van a polgároknak, és emelkedett az áruk.
Az Eurostat becslése szerint tavaly decemberben az eurózónában a legmagasabb inflációs ráta Horvátországban alakult ki, 4,5 százalék a novemberi 4,0 százalék után. Egyes beszállítók pedig újabb áremeléseket jelentettek be az emelkedő nyersanyagárak miatt.
A horvát statisztikai hivatal adatai szerint éves szinten a legnagyobb mértékben a szállodák és éttermek drágultak, 9,6 százalékkal, ezt a szolgáltatások követték 6,7 százalékkal. Az élelmiszer- és italárak 4,8 százalékkal, míg a víz, a villany, a gáz és egyéb tüzelőanyagok ára 2,8 százalékkal emelkedett. Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank elnöke szerint a horvát állampolgárokat leginkább az élelmiszerek drágulása érinti érzékenyen.
Vujcic szerint jelenleg két dolog tartja fenn az inflációt: a szolgáltatások és az élelmiszerek árának növekedése. Arra az újságírói kérdésre, hogy miért magasabb Horvátországban az infláció, mint más európai országokban, azt mondta: erre nincs egyértelmű válasza.
De szerinte hozzájárult a gyümölcsök, a zöldségek, a tojás, a tejtermékek, a tej, a kakaó, a tea és a kávé áremelkedése, ami a globális trendekkel magyarázható.
Magyarországon is próbálkozott a kormány ársapkákkal, itt írtunk arról, milyen eredménnyel. Röviden: az inflációt nem nyomta le, de hozzásegítette a Fideszt egy újabb választási győzelemhez, így azóta is rendületlenül okolhat a párt mindenki mást a drágulásért.
