Orbán Viktor csak a gazdagoknak veri le az élelmiszerárakat, és hogy csinosabb legyen a statisztika

A tojáson 40, a vajon és a tejfölön pedig 80 százalékos árrést talált a kormány, ami „elfogadhatatlan”, ezért 30 „alapvető” élelmiszerre (termékkörre) 10 százalékos árréssapkát vezet be – jelentette be Orbán Viktor.

A miniszterelnök, illetve a témáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium nem mutatott be semmiféle adatokat, számításokat arról, hogy pontosan mi alapján jutottak ezekre a számokra. Különösen nem mutattak be semmiféle szakmai számításokat arról, miért volnának ezek az árrések „elfogadhatatlanok”. Azon túl persze, hogy a lakosság nyilván mindenért lehetőleg minél kevesebbet szeretne fizetni, a politikus pedig szeretné, ha a választók rá szavaznának.

Az árrésből kellene fedezni a költségeket

Fontos leszögezni, hogy az árrés nem profit, nem haszon. Az árrés a nettó beszerzési ár és a nettó (áfamentes) kiskereskedelmi értékesítési ár különbsége. A kiskereskedelemnél maradva: ha a kiskereskedő 100 forintért vesz egy darab kutyagumit a nagykereskedőtől, majd a boltban eladja 150 forintért a vevőnek, akkor az árrése 50 forint (33 százalék). Fontos szem előtt tartani, hogy a kiskereskedő számára nemcsak a beszállítónak fizetett beszerzési ár költség: a boltot (ahol az áruit értékesíti) fenn kell tartani, adott esetben bérleti díjat kell fizetni,

világítani kell, mert az emberek nem szeretnek sötétben vásárolni, télen fűteni, nyáron hűteni kell. Takarítani, mert a vásárlók nem szeretnek koszban botorkálni – ez az élelmiszer-kiskereskedelem esetén kötelező is. Az árut raktározni kell, ki kell rakni a polcra (hűtőpultba), kell pénztáros, akinél a vevő kifizetheti, biztonsági őr, aki ügyel a rendre.

A sor hosszan folytatható.