Az átláthatatlan közbeszerzésekről üzent Orbánéknak az Európai Bizottság
Három gazdasági ajánlást tett a magyar kormánynak az Európai Bizottság a 2017-es európai szemeszter tavaszi jelentésében.
Három gazdasági ajánlást tett a magyar kormánynak az Európai Bizottság a 2017-es európai szemeszter tavaszi jelentésében.
A közösségi média különböző oldalaira egyszerű publikálást lehetővé tevő Buffer a teljes átláthatóság jegyében működik. A dolgozói fizetéseken kívül nyilvánosak többek között a cég bevételei, költségei és árazási modelljei, a csapat összetétele, az alkalmazottak által olvasott könyvek listája – és mindezek az adatok ráadásul a cég honlapján valós időben is elérhetők.
Illatterápiás kabin az irodában, babzsákfotelek, zenesarok, konditerem, csocsóasztal – megannyi ötlet, ami a tehetséges munkatársak maradását ösztönzi. A csili-vili tárgyakon túl vannak azonban elvek és értékek, amelyek nélkül akkor is távoznak a kollégák, ha ingyen müzlit kapnak minden reggel.
Jogerősen kötelezte a bíróság az MNB-t, hogy adja ki, kinek adták el az MKB-t. A bíróság érvelése szerint a bank részei nemzeti vagyont képeztek, ezért van szükség az átláthatóságra.
Magánemberek és közszereplők is örökbe fogadhatnak magyar politikusokat és üzletembereket a K-monitor akciójában.
Miután a miniszterelnök a civilek elleni hadjáratra utalva a Kossuth Rádióban azt mondta, a magyaroknak joguk van megtudni minden közéleti szereplőről, hogy honnan kapja a pénzét, az ellenzéki párt azt javasolja, kezdje a transzparenciát Tiborcz István első milliárdján, Mészáros Lőrinc vagyonán, Rogán Antal lakásán.
Jó, ha tudja: a jegybank és vezetése elkötelezett a pártatlanság, az elfogulatlanság és az erkölcsi feddhetetlenség mellett. És még a közérdek egyéni érdekek elé helyezése mellett is. A cikk végén listáztuk, mit tettek ez ügyben csak 2016-ban.
Van egy ország, ahol minden állampolgár adóbevallása nyilvános, mégsem élnek sokan a megtekintés lehetőségével, ugyanis az adózó is láthatja, ki kotorászik az adataiban.
Az egyik legnagyobb brit vagyon öröklése nyomán ismét napirendre került a vagyonkezelők átláthatóságának kérdése.
Egy forintért írt ki közbeszerzést az elkövetkező időszak kommunikációjára a kormány, aminek az a magyarázata, hogy még nem tudják, mi lesz a konkrét megbízások műszaki tartalma. Érdekes, hogy tavaly, amikor minden idők legnagyobb kommunikációs közbeszerzésével 25 milliárdot költöttek el, még meg lehetett becsülni az összeget. A pályázati feltételeket ráadásul úgy fogalmazták meg, hogy a már bevált haveri cégek fussanak be.
Az utóbbi években egyre világosabban körvonalazódott, melyek azok az értékek, belső rendszerek, intézmények és folyamatok, amelyek megelőzik az etikátlan viselkedést, sőt, az is, hogy ezek működéséről milyen formában érdemes a vállalatoknak adatokat közzétenniük.
A Transparency Internationalnak adott igazat a bíróság a Magyar Nemzeti Kereskedőház brókercéges ügyeivel kapcsolatban: a minisztériumi háttérintézménynek ki kell adnia, hogy tényleg a Quaestor bedőlése előtti pillanatban vette-e ki befektetéseit a cégből, és ha igen, vajon mennyit. A kereskedőház a perben azzal érvelt, hogy nem közfeladatot lát el, ezért nem köteles kiadni a kért adatokat.
Minden elvesztheti közpénz jellegét, ami állami céghez kapcsolható.
Az észt kormány úgy vezeti az országot, mintha nagyvállalat lenne, amelynek a lakosok az ügyfelei. A gyógyszerrecepttől kezdve az öt perc alatt elkészíthető adóbevallásig minden online módon történik, mert így hatékony, de az egész játék végső soron nem erre megy ki, hanem valami egészen másra. Kalle Palling parlamenti képviselő segítségével megmutatjuk, hogy mire.
A hazai gazdaságtudományi felsőoktatást, a tudományos szabadságot és az oktatás-kutatás autonómiáját félti a jegybanki Pallas Athéné-alapítványoktól a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottsága. A kormányzati felelősöket és az MTA vezetését is megszólító állásfoglalás kifogásolja azt is, hogy a több száz milliárd közpénzzel kistafírozott az MNB-s alapítványok úgy okoznak károkat a felsőoktatási intézményrendszernek, hogy teljesen átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül működnek. Ez utóbbira a legfrissebb bizonyíték, hogy az alapítványok annak ellenére sem adják ki a kért adatokat a Világgazdaság újságírójának, hogy jogerősen erre kötelezte őket egy jogerős, végrehajtásában sem felfüggesztett ítélet.
Colleen Bell néhány pozitív példát említett ugyan, de ismét kritikával élt a Magyarországon tapsztalható korrupciós kockázat miatt. Meglátása szerint a túlkapások visszaszorítása az éber választókon, civil szervezeteken és oknyomozó újságírókon múlik.
Magyarország semmit sem teljesített a korrupció elleni harcban tett OECD-s vállalásaiból, idehaza megkérdőjelezhető a rendőrség és az ügyészség függetlensége. A legfőbb ügyész pedig meghatározó befolyást gyakorolhat a nyomozásokra, szinte korlátlanul sakkozhat az ügyekkel, ráadásul az idők végezetéig a posztján maradhat - derül ki a Transparency International tanulmányából. A korrupciós esetek bejelentőinek védelméért sem tett semmit a magyar állam - írják.
Nem elég eltökéltnek látszani, annak is kéne lenni.
A kormány újabb nagy lépést tenne az átláthatóság lebontása felé, és több ponton jelentősen korlátozná a hozzáférésünket a közadatokhoz. Az alapvető alkotmányos jogaink forognak kockán.
Az ellenzéki párt szóvivője a legnagyobb álcivileknek nevezte a CÖF-öt és a CÖKA-t, és feltételezi, hogy azok közvetve jelentős közpénzhez jutottak. Mirkóczi Ádám emellett önmérsékletre intette a békemeneteseket, utalva a hétfői sümegi rendezvényükre.