Miközben a vagyonnyilatkozatok idén is tudtak meglepetésekkel szolgálni, a politikusok már a mentegetőzést sem sietik el. Miközben a csok Lázár János megfogalmazásában “a kormány csókja” lett, a főminiszterre Brüsszelből olvastak oltári hazugságot. Sanszos, hogy lőttek a magyar cafeteriának, és február végén az Európai Bizottság felmossa a padlót a magyar kormánnyal. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A múlt évben közel felére csökkent a felszámolások száma a 2014-es évhez képest, aminek következtében a magyar vállalkozások bedőlési aránya is jelentősen mérséklődött. A kiemelkedően kockázatos iparágak listáján is történtek meglepő fordulatok, mivel a korábban hosszú ideig legkockázatosabbnak ítélt építőipart egy ideje már megelőzte a szálláshely-szolgáltatás. 2015-ben azonban egy másik szektor is maga mögé utasította az építőipart. Az élelmiszergyártás ugyanis az elmúlt évben a vendéglátás után a második legkockázatosabb szektorrá vált.
Az építőipar nem biztos, hogy lépést tud tartani a csok néven ismert otthonteremtési támogatás miatt megnövekedett lakásigényekkel – írja a Világgazdaság hétfői száma.
A kormány otthonteremtési programjának köszönhetően jelentősen megnőhet a kereslet az építőanyagok iránt - közölte Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Nem a vádiratban szereplő ügyletek, hanem a 2008-as válságot követő kormányzati politika tett be a szegedi építőipari cégnek, legalábbis ezt hangoztatta a szerdai bírósági tárgyaláson a csődbűntettel gyanúsított egyik vállalkozó. A három vádlott ártatlannak vallotta magát, védőik az ügyészségi vád törvényességét is kétségbe vonták, az ügyész azonban fenntartotta a vádpontokat.
Hatalmas falatot szerzett meg a közbeszerzési tortából a Strabag eddig rejtőzködő leánycége, az STR Építő Kft.: 5,7 milliárd forintért újíthatja fel a budafoki villamosremízt.
Most óriási a kereslet, de mire az építőipar felfejlődik hozzá, kipukkadhat a buborék, és a kínálat lesz túl nagy. Bár rövid távon emelkednek a lakásárak, hosszabb távon csökkenéssel számol a Költségvetési Felelősségi Intézet. Most látszik, hogy mekkora problémát okoz a szakmunkások külföldre vándorlása.
Az új lakások áfájának idei csökkentése azt célozta, hogy olcsóbbak legyenek az ingatlanok, a jogalkotó azonban a folyamatban lévő eseteknél nem tudta, vagy talán nem is akarta elérni ezt a célt. Egy átlagosnak mondható budapesti ingatlanfejlesztőnél így most projektenként százmillió forintok landolnak, az igazi nagyhalakat pedig akár milliárdos plusz is összejöhet.
Garancsi István a közbeszerzések új sztárja: tavaly a Videoton FC-tulajdonos Orbán-haver cégei szakították a legtöbbet a közbeszerzési pályázatokon. Összesen több mint 45 milliárd forint értékű megbízást szereztek a múlt évben, míg utánuk valamivel 25 milliárd forint alatti nyeréssel következnek Szíjj László érdekeltségei. Simicska Lajos cégei még mindig beférnek az első tízbe. Az Átlátszó közbeszerzési toplistája.
Magyar találmány segíthet az afrikai kontinens és akár a Közel-Kelet milliós nagyságrendű lakáshiányán. Az új technológiát bevető építkezéseken helyi alapanyagból, helyeik építenek majd szociális lakásokat, ami visszatarthatja a nyomorúságos körülmények miatt elvándorlókat, ráadásul az eddig nem túl jövedelmező szociális lakásépítés is rentábilissá válhat. Egyelőre néhány ezer lakás épülhet Botswanában, ha beválik, vírusként terjedhet. A gipszcsodát egy szegedi vállalkozás fejlesztette ki.
A kormányfő nagytőkés barátja, Garancsi István a minap beszerzett nagy értékű ingatlanjához pillanatok alatt finanszírozót is szerzett: a Válasz.hu értesülései szerint – Vajna TV2-bizniszéhez hasonlóan – az állami tulajdonú Eximbank segíti ki több mint 16 milliárd forinttal. Az Eximbank amúgy normális esetekben magyar vállalkozások exportügyleteit finanszírozza.
Megosztja az építőanyagpiacot a kormány elképzelése, amely szerint a jövőben a kisebb házak energetikai felújításához csak visszatérítendő támogatást lehet igénybe venni. Több új lakás fog viszont épülni idén.
Továbbra is komoly problémák vannak az építőiparban, ugyan kevesebb cég szűnt meg július és szeptember között, mint az év korábbi időszakában, a prognózisok szerint az utolsó három hónapban megint sok társaságot számol fel majd a cégbíróság. A piac továbbra is bizonytalan.
A nemzetgazdasági miniszter szerint Simicska Lajosnak nem volt beleszólása a politikába, de akarta, hogy legyen – ezért támadt konfliktusa Orbán Viktorral. A Népszabadságnak adott interjúban Varga Mihály azt mondta, leépítés jöhet a NAV-nál, és lesz áfacsökkentés az építőiparban. Varga szerint a TV2 eladása egy sima gazdasági ügy.
Júliusban 474 építőipari cég szűnt meg Magyarországon, és egyelőre nincs vége a megszűnési hullámnak: idén és jövőre is sok vállalkozás juthat erre a sorsra.
Az építőipari vállalkozások szerződésállományának jelentős visszaesése miatt az építőipar termelése várhatóan csökken az év második felében az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint, akik úgy vélik, a helyzeten az uniós pályázatok gyors kiírása segíthetne.
Az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer bevezetése óta a hazai nyílászárókat gyártó cégek növelték termelésüket, előnyei ellenére az ekáer azonban még mindig jelentős adminisztrációs terhet ró a cégekre.
Ausztria az egyik legkedveltebb célpontja a magyar építőipari cégeknek, hiszen közel van és azonos munkáért magasabb vállalkozói díjat kérhetnek el. Egy csomómagyar építőipari cég tervezi az osztrák munkavállalást, de a bonyolult jogi környezet miatt nem mernek belevágni. Nekik segít az Adózóna.
Utálják a megrendelők, ha a mesterember többet kér a munkáért, mint amennyiben megállapodtak vele, ha ápolatlan, az italozást és a dohányzást ki nem állhatják, a politizálás pedig egyenesen megbocsáthatatlan – derül ki egy felmérésből.
Pofátlan lobbizást emlegetett pár napja Lázár János, a kormány pedig most is azt nyomozza, mely külföldi cégek „íratták magukra” az építőipar szabályait. Utánaeredtünk a „kémény-gate-nek”, de nem találtuk a miniszter emlegette „svájci” lobbistákat, viszont belegabalyodtunk a fejlődést bénító bürokratikus szabályrengetegbe, mellyel a kormány évek óta nem képes leszámolni.
