A friss vagyonnyilatkozatok alapján Orbán Viktornak rendesen alakultak a dolgai 2015-ben. Ugyanannyi ingatlanja van, mint egy éve, ötször annyi van a feleségével közös számláján, és még a hiteléből is tudott bő egymilliót törleszteni. A kormányfő - bevallása szerint - nem rendelkezik autóval, ám mint arra a Népszabadság felhívta figyelmet: a család használatában legalább két Volkswagen van, - és egy fehér BMW is gyakran időzik Orbánék XII. kerületi háza előtt.
Meglepő vagy sem: Rogán Antalnak nem nőtt tovább a Pasa parki lakása. Megvan a korábbi villa és más egyéb ingatlanok, de a politikus megtakarításai összetöpörödtek: mindössze 507 ezer forint - már a vagyonbevallás szerint.
Lázár Jánosnak nem volt ennyire szerény éve tavaly: az eddig is 19 ingatlannal rendelkező főminiszter 2015-ben két új szerzeménnyel gyarapította a portfóliót: egy hathektáros erdővel és egy 16 hektáros vegyes művelésű területettel. Az eddig is nagy műgyűjtemény is bővült, de Lázár János ezt nem részletezte. Értékpapírban elhelyezett befektetéseinek értéke azonban 8 millióval növekedve 54,8 millió forintra emelkedett. Pintér Sándor évek óta türelmes, és még mindig várja a cégeladásból esedékes 500 millió forintját úgy, hogy még kamatot se számít fel, Hoffmann Rózsa és Balog Zoltán viszont elvérzett egy-egy ponton a vagyonnyilatkozata kitöltésénél.

Mindenki megkaphatja a csokot, aki igényli – üzente Lázár János szokásos heti sajtótájékoztatóján. Úgy fogalmazott, "mindenki kap csokot, aki jelentkezik, a csokra jelentkezők a kormány csókjában részesülhetnek". Nem hiszi? Itt van. A csók mellett a kormány azt tervezi, hogy a használt lakások megszerzésére és felújítására is igénybe lehet majd venni a csokot. De ne rohanjon, jópár buktatója van a 10+10 milliós ingyenpénznek.

A zöldség-gyümölcs ágazatban a becslések szerint átlagosan 40 százalék körüli a feketegazdaság aránya, ami mintegy 60-70 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek. "A tejágazathoz hasonlóan itt is körhintacsalásról lehet szó. Sokan számla nélkül vásárolják fel a termékeket, amit aztán számlával adnak el akár közvetlenül gyári felhasználásra, és gyakori, hogy még vissza is igénylik az áfát ezek után" – mondta Csizmadia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

Sanszos, hogy lőttek a magyar cafeteriának, és február végén az Európai Bizottság felmossa a padlót a magyar kormánnyal az Európai Unió Bíróságán. A két jóbarát tavaly óta meccsel a tekintélyes fórumon azon, hogy igaza volt-e a magyar kormánynak, amikor néhány ügyesen megcélzott törvényi változással kihúzta a cafeteriás francia cégek alól a piacukat, hogy állami monopóliummá tegye. Emiatt a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, vita lett, és február végén jöhet a bírósági ítélet. A kormány szénája rosszul áll, a főtanácsnok pedig, akinek a véleménye sokat számít az ilyen ügyekben, francia.

A múlt évben közel felére csökkent a felszámolások száma a 2014-es évhez képest, aminek következtében a magyar vállalkozások bedőlési aránya is jelentősen mérséklődött. A kiemelkedően kockázatos iparágak listáján is történtek meglepő fordulatok, mivel a korábban hosszú ideig legrizikósabbnak ítélt építőipart egy ideje már megelőzte a szálláshely-szolgáltatás. 2015-ben azonban egy másik szektor is maga mögé utasította az építőipart. Az élelmiszergyártás ugyanis az elmúlt évben a vendéglátás után a második legkockázatosabb szektorrá vált.

Lakásaink alig ötöde menne át egy komolyabb hőszigetelési teszten, és így a magyarországi lakóingatlanok jelentős része továbbra is az utcát fűti. Egy friss felmérésben a válaszadóknak ugyan több mint kétharmada elég pontosan meg tudta határozni, hogy az otthonában hol, mire kellene ez ügyben költenie, zömük azt is hozzátette: ehhez nem rendelkezik elegendő pénzügyi forrással. A Knauf Insulation felmérése úgy találta, hogy a megkérdezettek 70 százaléka belefogna a munkálatokba, ha ahhoz állami támogatás megfelelő anyagi és szakmai mankót nyújtana.
A felmérésnek külön ízt ad, hogy egy hete Brüsszelből helyre tették Lázár Jánost, aki többször is kijelentette, hogy a kormány az EU miatt nem adhat uniós támogatást lakossági energiahatékonysági projektekre. Corina Cretu regionális fejlesztési biztos január végén azt írta, az EU-támogatás célja kimondottan az volt, hogy Magyarországon évente 50 ezer háztartást kapjon ilyen támogatást; hogy a lakásokat új, korszerű szigeteléssel lássák el, illetőleg azok megújuló energiát termelhessen a szükségleteire. Az uniós támogatás 2020-ig 309 milliárd forint, ebből 225 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kellene a kormánynak a megfelelő pályázókhoz lakásonként becsatornáznia.

A keddi Közbeszerézési Értesítőben jelent meg, hogy bő 13 milliárd forintért megépülhet a Szombathelyi Haladás stadionja. A kivitelezők neve nem meglepetés: a Várkert bazár projektből is ismert, és a focicsapatot "nevére vevő" Swietelsky Magyarország Kft. mellett az a Záév Építőipari Zrt., melynek tavalyi, rejtélyes körülmények között megváltozott tulajdonosi körével kapcsolatban Mészáros Lőrinc neve is felbukkant. Az új sportkomplexum, benne a 9 ezer ülőhelyes stadionnal a szombathelyieknek épül - a következő 50 évre.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse, és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!