Riasztóan kevés magyar tesz félre a gyerekeinek, unokáinak
Takarékoskodási célként a válaszadóknak alig 6 százaléka jelölte meg, hogy gyerekei vagy unokái támogatására félretegyen – derül ki az OTP 2017-es Öngondoskodási Indexének eredményeiből.
Takarékoskodási célként a válaszadóknak alig 6 százaléka jelölte meg, hogy gyerekei vagy unokái támogatására félretegyen – derül ki az OTP 2017-es Öngondoskodási Indexének eredményeiből.
Bajban vannak a nyugdíjasok Nagy-Britanniában (is). Elég fölütni a konzervatív bulvárlapot, a Daily Mailt, hogy egy friss összeállításból megtudják: ők az utolsók a fejlett államok között az OECD listáján, még Kelet-Európa és Latin-Amerika országai is jobban állnak náluk. Az állami nyugdíj a szigetországban ugyanis csak az átlagfizetés 29 százaléka.
Az OTP Egészségpénztárhoz 2017 első hat hónapjában több mint 2 milliárd forint egyéni és 1,73 milliárd forint munkáltatói befizetés érkezett. A pénztár történetében először múlta felül az egyéni befizetés a munkáltatói hozzájárulást.
A harmincas korosztály közel négyötöde szerint fel fog robbanni a nyugdíjbomba, mégis kevesen spórolnak az idős éveikre.
Válságok idején bukik ki leginkább, hogy milyen fontos a pénzügyi tudatosság. Amikor már késő.
Baleset, hirtelen jött komolyabb betegség, korlátozott munkaképesség? Akár be is dönthetik a szépen kialakított nyugdíjstratégiát. Van azonban megoldás ilyen esetre is.
A fiatalok között a legnagyobb a bizalmatlanok aránya.
A gyerek sokba kerül. Különösen, ha tovább akar tanulni. Érdemes gőgicsélős korában elkezdeni a felkészülést, hogy a családot ne érje sokk.
Nagyon komoly összegeket kell megtakarítania azoknak, akik nyugdíjasként sem akarják lejjebb adni az életszínvonalukat. A számítások azt mutatják, hogy erre leginkább a most 20-as, 30-as éveikben járóknak mutatkozik valós esélyük.
Számoltunk, majd mi is megdöbbentünk az eredménytől. Egy biztos: a trehányak között is a gazdagok vannak előnyben.
Nem riogatás: aki tisztességes nyugdíjat akar, kezdjen el minél előbb gondoskodni magáról! Segítünk a számolásban.
Negyvenesek - beszorultak a szüleik és a gyerekeik közé, mint parizer a zsemlébe, kiút pedig nincs. Költeniük kell, de fogalmuk sincs, rájuk ki költ majd. Mi lesz velük nyugdíjasként és mi lesz a nyugdíjrendszerrel nélkülük?
Úgy és annyiból élni nyugdíjasként, mint aktív keresőként. Ez az, ami sehol a világon nem megy, ha csak az állam támogatására számít a dolgozó.
A magyarok talán csak oktatásra költenek kevesebbet, mint saját majdani nyugdíjukra. Pedig mindkettő befektetés lenne.
A munkavállalók többsége öngondoskodna, ugyanakkor az érintettek számára ez komoly kihívást jelent a gyakorlatban, magyarul nincs rá pénzük. Félévnél tovább alig élné túl valaki az állásvesztést.
A minimálbéreseknek legfeljebb a hideg vízre lesz elég a nyugdíjuk, miközben az átlagkeresetűeknek is el kell gondolkodniuk azon, hogy miből pumpálják fel a nyugellátásukat, ha nem akarnak rosszabbul élni, mint aktív korukban. Hogyan? Kiszámoltuk.
Egy nap, öt hír - amiről mindenki beszél: akármilyen keveset keres, tegyen félre nyugdíjaskorára; újabb csapás, tőzsdei mélyrepülés is kijutott a kegyvesztettnek tűnő Spéder Zoltán FHB-jának; poloskát találtak az Eötvös Károly Intézetben, a kormányzat hevesen cáfolja, hogy ehhez bármi köze lenne; kiderült, dühös-e még a vele méltatlanul elbánó rendszerre Alföldi Róbert; szenzációs üzleti távlatok nyílnak egy fantasztikus hazai fejlesztés, az e-repülőgép előtt.
Meglepő, de a Magyarországon a fizetésekhez képest magasabb a nyugdíj, mint számos sokkal fejlettebb országban. Megint oda jutottunk, ahova mostanában minden út vezet: a fizetések borzasztóan alacsonyak, és ez okozza a problémákat. A Bankmonitor.hu elemzése ismét rámutat: elkerülhetetlen, hogy mindenki előre gondoljon a nyugdíjas éveire.
Első, hogy érdemes egy önkéntes nyugdíjpénztárat nyitni, és ott pénzt gyűjteni, ezzel csökkenthető az állami nyugdíjtól való függés. A második, hogy időről időre érdemes egyeztetni, hogy jól szerepelnek-e az adatok az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál (ONYF). Egészen egyszerű a dolog, a Bankmonitor szakértői mutatják, hogyan kell ezt csinálni.
Azzal a gondolattal jobb, ha a fiatalok, de még a most negyvenesek is megbarátkoznak, hogy elég kevés nyugdíjra számíthat majd az államtól az, aki 20-30 év múlva nyugdíjba megy és nem volt akár csak átlagos bejelentett fizetése. Hihetetlen probléma lehet már 2040-re az időskori szegénység, erre valamit ki kell találni. Egy mindenkinek járó minimumnyugdíj segíthetne ezen. Gondolná, hogy a 40 ezer forintos alapnyugdíjnak már örülni kell? Az alapnyugdíj koncepciójában ugyanakkor komoly buktatók is vannak, de elvetni azért sem tanácsos, mert lehetne ezzel a minden bizonnyal erőteljesen jelentkező polarizálódást tompítani.