Orbán 1981-es elhárítási kartonja
Orbán Viktort a katonai elhárítás 1981/82-ben társadalmi kapcsolatként tartotta nyilván – ezt a HVG hetilap által fakszimilében közölt dokumentum is bizonyítja.
Orbán Viktort a katonai elhárítás 1981/82-ben társadalmi kapcsolatként tartotta nyilván – ezt a HVG hetilap által fakszimilében közölt dokumentum is bizonyítja.
Ügynök és ügynök között óriási különbség volt. Leginkább erről tanúskodik Szőnyei Tamás frissen megjelent könyve, ami alatt behajlik az asztal – nemcsak a fizikai tömege, hanem súlyos tartalma miatt is. Nehéz örökségünk a kádári félmúlt.
Azok a fideszesek, akiknek nincs takargatnivalójuk az ügynökügyben, nem értik a pártvezetés teketóriázását. Ezt a kérdést most tényleg a jól ismert fideszes hévvel kellene kezelni - írja szerdai posztjában a Véleményvezér.
A Magyar Nemzet azt írja, hogy az ismert újságíró együttműködött a magyar állambiztonsággal: társadalmi kapcsolat volt, sőt fedőneve is volt: „Cole Michael”. A lap állításai ellentmondásosak.
Irodalmi monográfiájához gyűjtött anyagot, „mellesleg” népi ellenzékiek elleni állambiztonsági akciókban segédkezett Nagy Péter irodalomtörténész, későbbi UNESCO-nagykövetünk.
A magyar hatalom el akarja hallgattatni a kritikus hangokat címmel közölt bécsi keltezésű tudósítást a Heti Válaszban Paul Lendvairól megjelent vádakkal kapcsolatban a Le Monde című napilap.
Alighogy megjelent, már a rádiók legfrissebb híradásaiban is beszámoltak arról a listáról, amelyet a szegedkurir.hu regionális hírportál közölt április negyedikén. A Csongrád megyei ÁVH egykori dolgozóinak névsora csak első darabja annak a sorozatnak, amelynek közlésére Kunstár Csaba főszerkesztő szánta el magát. Az esetről Cseh Gergő Bendegúzt, a Történeti Levéltár munkatársát kérdeztük. Ha nem sérülnek indokolatlanul a személyiségi jogok, akkor minden nyilvánosság üdvözlendő – mondja a szakember.
Ismét kampánytémává emelheti az ügynökkérdést, hogy az egykori titkosszolgálati mágnesszalagok adatainak digitalizálása után új bizottság alakul az állambiztonsági iratok felülvizsgálatára.
E sorok írója ügynökfronton a széles nyilvánosságra hozatal támogatója, ám látja ennek objektív, a társadalom mélyrétegeit is beszövő akadályait. A múltfeltárás katarzisának számos kockázata és mellékhatása van. Kérdés, milyen határig lehet (s érdemes) ezt bevállalni. A törvényhozók szerint úgy tűnik, semennyire.
Miközben egyre hosszabb a pártállami besúgók listája – és az ezekre érkező tagadások sora –, kevés tudható az egykori tartótisztek „új életéről”.
Az ügynökkérdés nem csak a múlt része, sok köze van a jelenhez, mert rendszeresen beszélünk róla - mondta Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet főigazgatója pénteken Budapesten, az Ünnepi Könyvhét pódiumbeszélgetésén.
Mindhárom nagy keresztény egyház – a katolikus, a református és az evangélikus – belátta: szembe kell néznie 1945 utáni történetével.
"Nem normális, hogy a bíróságok úgy hoznak ítéletet, mintha Magyarországon egyetlen emberről sem tudhatnánk, hogy ügynök volt" - fogalmazott az ítélet után Ungváry Krisztián történész, harmadrendű alperes. Előzőleg a bíróság elmeszelte őt és két médiumot, mivel "nem bizonyítható, hogy Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök együttműködött volna a Kádár-rendszer belső elhárításával".
Megkezdte munkáját az a bizottság, amelynek azt kell megállapítania, hogy a pártállami rendszer állambiztonsági adatait tartalmazó mágnesszalagokat lehet-e olvasni, illetve digitalizált formában lementeni - mondta pénteken Kenedi János történész.
A hvg.hu korábban közölte a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége 1989-es központi állományában dolgozó tisztek és főtisztek névsorát, valamint a megyei rendőrfőkapitányok helyetteseként szolgáló III/III. Osztályok vezetőinek nevét és rendfokozatát. A mostani névsor 1000 nevet sorol fel, rendfokozattal és a tevékenység rövid leírásával, ők 1956 és 1989 között szolgáltak a szerveknél. Nevük már korábban megjelent történészi publikációkban.