268 ezermilliárd liter víz lehet a Hold felszínén
Minden jel szerint bőséges mennyiségű víz lehet a Hold felszínén ahhoz, hogy ellássa a leendő holdbázis tudósait.
Minden jel szerint bőséges mennyiségű víz lehet a Hold felszínén ahhoz, hogy ellássa a leendő holdbázis tudósait.
Három héten át kavargott az a forró plazmaörvény a Nap felszínén, ami 14 Föld magasságával nyúlt ki a felszínéből.
A gyártócég sikerként kommunikálja az indítási kísérletet, gyakorlatilag azonban öt perccel az elindulása után „anomália” történt a Terran 1, az első 3D nyomatott űrrakéta kilövésekor. A Relativity Space azonban bizakodó a technológiájukkal kapcsolatban.
A NASA tudósai szerint a 2023 februárjában felfedezett 2023 DZ2 aszteroidát nem most látjuk utoljára: 2026-ban csekély eséllyel ugyan, de becsapódhat a Földbe. Aggodalomra viszont nincs ok.
A jelek szerint aktív óceánok lehetnek az Uránusz két holdja, az Ariel és a Miranda jégpáncélja alatt. A NASA az évtized végén új űrszondát küldene a bolygóhoz.
A NASA mérései szerint március 12-én egy R-típusú, vagyis ritkán tapasztalható erősségű napkitörés zajlódott le a Nap Földdel ellentétes oldalán.
Amerikai kutatók egyetlen kamerával mintegy 21 400 felvételt készítettek el az éjszakai égboltról.
Az AIM nevű űrszondát még 2007-ben állította pályára a Föld körül a NASA, azóta figyelte a bolygó légkörét. A működését eredetileg 2 évre tervezték.
Apokaliptikus veszélyekről és futurisztikus takarítási lehetőségekről esett szó egy párizsi űrszemét-konferencián. A megoldás kulcsa odafönn is az újrahasznosítás lenne.
Rég nem látott kristályokat sikerült újra felfedezni a James Webb űrtávcsővel egy fiatal csillag korongjában az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoportnak. A kutatók az EX Lupi jelű fiatal csillag korongját vizsgálták a szerkezet közép-infravörös tartományát mérő MIRI műszerével.
A NASA tudósai a WR 124 jelű csillagot elsőként figyelték meg a James Webb űrteleszkóp indítása után. Az objektum már ledobta magáról a külső légkörét, hamarosan felrobbanhat.
A NASA 2024-ben kezdene bele egy új vontató űrhajó fejlesztésébe, ami segítene abban, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) a Földbe csapódjon. 180 millió dollárt kaptak a projektre, de nagyjából 1 milliárdra lenne szükség.
A NASA Magellan űrszondájának adatait elemezve kiderült, hogy a Vénusz felszínén nemrég vulkáni aktivitás lehetett, vagyis egy élő bolygóról van szó.
Az amerikai űrhivatal és a hazai pályára dolgozó Axiom Space szakemberei által tervezett űrruha 40 év után nyugdíjazná a jelenleg használatos, mára igen korszerűtlen szkafandereket.
Február végén egy jókora villanásra lett figyelmes a Hold „éjszakai oldalán” Fudzsii Dajcsi japán csillagász. Kiderült, egy meteor csapódott az égitestbe, nagyjából 12 méter átmérőjű krátert hozva létre a felszínén.
A Celestis nevű amerikai vállalat 240–480 millió kilométerre a Naptól állítana pályára egy, négy volt amerikai elnök maradványait őrző szerkezetet.
A NASA mérnökei még elemzik az Orion űrhajó tavalyi küldetése során rögzített adatokat, de a szervezet már azt tervezi, hogy jövőre emberrel a fedélzeten küldi vissza a Holdhoz a szerkezetet.
A Japán Űrügynökség, a JAXA kedden negyedszer próbálta meg útjára indítani a Daicsi-3 Földfigyelő műholdat szállító új H-3 űrrakétáját.
Az amerikai Carnegie Tudományos Intézet kutatói szerint a nemrég felfedezett TOI-5205b jelű exobolygó egy Jupiter méretű gázóriás, ami egy nagyon kicsi csillag körül kering.
Az amerikai Kaliforniai Egyetem és a Bostoni Egyetem kutatói sarki fényt láttak megjelenni a Jupiter négy nagy holdjának légkörében.