Oxigént találtak egy ősi galaxisban, segíthet megérteni a galaxisok életét
A japán Nagoya Egyetem tudósai egy olyan galaxist vizsgáltak a James Webb űrteleszkóp segítségével, ami az ősrobbanás után 367 millió évvel keletkezett.
A japán Nagoya Egyetem tudósai egy olyan galaxist vizsgáltak a James Webb űrteleszkóp segítségével, ami az ősrobbanás után 367 millió évvel keletkezett.
Ritka, hogy egy aszteroidának gyűrűi lennének, egy ilyen azonban egész biztosan van a Naprendszerben. Spanyol tudósok most erre mértek rá.
Şenol Şanlı amatőrcsillagász 2022 decemberében egy hónapon át készített felvételeket a Napról, hogy azokat összegyúrva megmutasson két napfoltcsoportot.
A C/2022 E3 (ZTF) kódjelű üstökös január 26-tól már szabad szemmel is látható, ahogy közeledik a Földhöz.
A NASA Solar Dynamics Observatory nevű szondája – amely folyamatosan a Napot figyeli – nemrég megfigyelhette, hogy egy 500 000 km hosszú villám cikázik a csillag légkörében.
A kínai Sicsian-23 az amerikai űrhaderő szerint január 16-án egy ismeretlen objektumot bocsátott ki magából.
A Tejútrendszer méretét nézve jóval nagyobb, mint azok a galaxisok, amelyek körülvesznek bennünket.
A NASA az amerikai védelmi minisztériumhoz tartozó fejlesztő részleggel közösen 2027-ben tesztelné le azt az új hajtóművet, ami segítene az űrhajósoknak a gyorsabb űrutazásban.
A HD 206893 c jelű égitest hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy barna törpecsillag. Az angliai Exeteri Egyetem kutatóinak azonban sikerült megállapítaniuk, hogy valójában egy exobolygóról van szó.
A holland Leiden Observatory tudósai vízjeget, fagyott ammóniát, metánt, metanolt és karbonil-szulfidot találtak a Kaméleon csillagkép egyik molekuláris felhőjében.
Az amerikai Princeton Egyetem tudósai a gravitációs hullámok segítségével mondanák meg, mi történt az ősrobbanás után 380 ezer évvel – jelenlegi ismereteink szerint az időben ennél messzebbre nem lehet tekinteni.
A C/2022 E3 (ZTF) kódjelű üstökös már távolodik a Naptól, így hamarosan szabad szemmel is látni lehet majd.
Az elmúlt száz évben csupán száz olyasmi méretű meteoritot találtak az Antarktiszon, mint amilyenre nemrég a Chicagói Egyetem expedíciója bukkant.
A Hubble űrteleszkóp az NGC 6302 jelű planetáris ködöt örökítette meg, ami azt mutatja meg, mit lehet majd látni néhány ezer évvel azután, hogy a Nap fehér törpévé zsugorodott.
A NASA eredetileg holdjáró roverekkel szállította volna az égitest felszínén az oxigént, ám ez nemcsak drága, de veszélyes terv is. Úgy tűnik, van rá egy egyszerűbb megoldás.
Egy 1917-es egyházi törvény értelmében abban a pillanatban a katolikus egyházé lett a Hold, ahogy Neil Armstrong a felszínére lépett.
A kutatók a Hubble űrteleszkóp által rögzített adatokat használva összerakhatják, milyenek voltak a fekete lyuk által felfalt csillag utolsó pillanatai.
Két megfigyelés is arra világított rá, hogy a szupermasszív fekete lyuk közelébe kerülő csillagok képesek lehetnek egy ideig túlélni a találkozást.
A NASA Curiosity nevű járműve épp a marsi Sharp-hegy lejtőin haladt felfelé, amikor egy különös kőzetről készített fotót.
A NASA a 2040-es években indítaná útnak a Habitable World Observatory nevű űrteleszkópot, ami segíthet megtalálni a Földön kívüli életet.