Új kutatás bizonyítja: maradandó agykárosodást szenvednek az űrhajósok
A legfrissebb kutatási eredmény szerint a súlytalanság hatással van arra, miként áramlik ki a vér az agyból.
A legfrissebb kutatási eredmény szerint a súlytalanság hatással van arra, miként áramlik ki a vér az agyból.
A Hubble űrteleszkóp 1999 és 2015 között gyűjtött adatokat a Jupiter Europa nevű holdjáról, ezek alapján meglepő felfedezésre jutottak a tudósok.
A WASP-76b jelű planéta atmoszférájában ionizált kalciumra is bukkantak a kutatók.
Első ízben kutatja a Jupiter körül keringő aszteroidákat az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.
Nem idegen civilizációk jöttek el, a fényt egy különös légköri jelenség okozta.
A kutatóknak egy újonnan felfedezett exobolygó mutatta meg, mi történik a Naprendszerrel nagyjából 5 milliárd év múlva.
A jövő űrhajósai nemcsak a Holdra, hanem a Marsra is eljuthatnak. Utóbbi planétán viszont nagy kérdés, hol, milyen körülmények között fognak élni és kutatni. Egy építésziroda már tudja, az ötletet pedig a NASA is támogatja.
A tudósok szerint egy olyan csillagászati objektumból származhat a nemrég befogott jel, amit még nem ismerünk.
A Perseverance marsjáró felvételei alapján úgy tűnik, a Jezero-kráter egykoron tó volt a bolygó felszínén.
A kínai Csang'o-5 űrszonda által a Földre hozott kőzetminták sokkal fiatalabbak, mint amit 44 éve az Apollo-program űrhajósai hoztak el tanulmányozni.
A NASA a tervek szerint 2022 szeptemberében vezetne neki a Didymos nevű aszetoida körül kering holdnak, a Dimorphosnak egy műholdat, hogy lássa, mi történik.
A BepiColombo szombatra virradó éjszaka repült el először a bolygó felett mintegy 199 kilométerre.
A feladatot az Axiom Space vállalta. 30-60 napos kutatómisszióról van szó.
A Hubble űrteleszkóp több mint egy évtizeden át vizsgálta a Jupiter Nagy Vörös Foltját, és különös megállapításra jutott.
Az amerikaiakkal közös programról is beszélt az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, arra még várják a magyar űrhajósjelöltek jelentkezését.
A tudósok több olyan vörös törpe csillagot is találtak, amelyek valószínűleg csak akkor bocsáthatnának ki rádiójelet, ha egy bolygó zavarja meg a mágneses mezőjüket.
Az Apr 91 nevű képződmény tekeredő spirálgalaxisokból jött létre, tőlünk 100 millió fényév távolságra.
Az ausztrál Cuava-1 műhold küldetésének célja, hogy a Földön fel lehessen készülni az erősebb napkitörések által okozott hatásokra.
A kutatók szerint az 1986 DA és a 2016 ED85 olyan közel vannak a Földhöz, hogy érdemes lenne rajtuk kezdeni az űrbányászatot.
A Földtől nagyjából 1300 fényévnyire található a GW Orionis csillagrendszer, amiben három csillag kering egymás körül. És a jelek szerint egy-két bolygó is lehet ott.