Sikeresen Mars körüli pályára állt szerdán egy indiai űrszonda. India ezzel betört a marskutató országok és ügynökségek nem túl népes "elitklubjába", és egyben az első olyan országgá vált, amelynek első próbálkozásra sikerült végrehajtania a marsi űrmissziót.
Közel két méter széles, vastartalmú meteoritdarabot talált a Marson a Curiosity űrszonda.
A marsi felderítő űrszonda olyan nyomokra bukkant a vörös bolygón, amelyek arra utalnak, hogy még mai is lehet víz a Marson – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).
Egy zenész fizikus a NASA Voyager-1 és Voyager-2 nevű űrszondái által 37 év alatt összegyűjtött adatokból varázsolt zenét.
Jövő szombaton visszakapcsol hibernált állapotából a Plútót megfigyelő New Horizons űrszonda.
A Philae minilabor az üstökös légkörében olyan szerves vegyületet talált, amely az élet alapját jelentő szénatomot is tartalmazza.
Szerdán sikeresen landolt a Phiale-leszállóegység a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől. Egy videografika segítségével ön is megnézheti a folyamatot.
Sikeresen landolt a Phiale-leszállóegység a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől – jelentették be a darmstadti irányítóközpontban. A szakemberek közölték, hogy a leszállóegység mintegy négy centiméterre süllyedt az üstökös felszínébe, mivel szigonyai "nem lőttek ki" a tervek szerint.
Az Európai Űrügynökség (ESA) darmstadti űrközpontjában megerősítették, hogy sikerült rádiókapcsolatot létesíteni a Rosetta űrszonda Philae nevű robotjával, egy minilaboratóriummal, a terveknek megfelelően két órával a szondáról való leválása után.
Magyar idő szerint szerda délelőtt levált a Philae nevű leszállóegység a Rosetta űrszondáról, és megkezdte a landolást a 67P/Csurjumov-Geraszimenko nevű üstökös felé. A landolás délután 5 óra körül várható, és élőben közvetítik.
A Nimbus szonda a hatvanas években készített felvételeket, melyek mindeddig egy raktárban porosodtak.
A NASA mindhárom Mars körül keringő űrszondája megúszta a találkozást a bolygó mellett elsüvítő üstökössel vasárnap.
Tavaly novemberben lőtte fel a NASA a Maven űrszondát, amely most állt Mars körüli pályára, majd tizenkét perc múlva be is jelentkezett a földi irányítókhoz. A Maven nem fog leszállni a bolygóra.
A csillagközi térből származó első ismert anyagszemcséket azonosíthatták a tudósok abban a mintában, amelyet az amerikai Stardust űrszonda mintavételi kapszulája fogott be és hozott le a Földre. Az elemzések előzetes eredményeit a Science folyóirat legújabb számában megjelent tanulmány ismerteti.
A Rosetta tíz évig, öt hónapig és négy napig tartó utazás, 6,4 milliárd kilométer megtétele és a Nap ötszöri megközelítése után érte el a Csurjumov-Geraszimenko üstököst.
Augusztusban a NASA megkísérli orbitális pályára állítani a Föld közelébe érkező, 1978-ban fellőtt űrszondát.
Sikerült felébreszteni 2011 óta tartó hibernációjából hétfőn az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű üstökösvadász űrszondáját: első rádiójeleit az ESA tájékoztatása alapján közép-európai idő szerint 19 óra 18 perckor fogták.
Felébresztik hétfőn több éve, egészen pontosan 957 napja tartó "téli álmából" az Európai Űrügynökség Rosetta nevű üstökösvadász űrszondáját, amelyet az űrkutatásban áttörést hozó eredmények reményében lőttek fel 2004 március 2-án.
Közzétették a Csang'o-3 kínai űrszonda fedélzeti kamerájának felvételét a kínai Holdra szállásról.
