A Curiosity űrszonda kutatócsoportjának tagjai úgy vélik, hogy meg tudják magyarázni, miért emelkedik hatalmas hegy az űrjármű landolási helyén, a Gale-kráterben – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).
Elindították szerdán a Hajabusza-2 japán űrszondát szállító H-2A rakétát, majd a rakéta levált a szondáról.
A rossz idő miatt elhalasztják a japán Hajabusza-2 űrszonda vasárnapi indulását – jelentette be pénteken a japán űrügynökség.
Útnak indítja Japán vasárnap a Hajabusza-2 űrszondát, amely a tervek szerint 2018-ban száll le az 1999 JU3 nevű aszteroidán.
Jövő szombaton visszakapcsol hibernált állapotából a Plútót megfigyelő New Horizons űrszonda.
A Philae minilabor az üstökös légkörében olyan szerves vegyületet talált, amely az élet alapját jelentő szénatomot is tartalmazza.
Szerdán sikeresen landolt a Phiale-leszállóegység a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől. Egy videografika segítségével ön is megnézheti a folyamatot.
Sikeresen landolt a Phiale-leszállóegység a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől – jelentették be a darmstadti irányítóközpontban. A szakemberek közölték, hogy a leszállóegység mintegy négy centiméterre süllyedt az üstökös felszínébe, mivel szigonyai "nem lőttek ki" a tervek szerint.
Az Európai Űrügynökség (ESA) darmstadti űrközpontjában megerősítették, hogy sikerült rádiókapcsolatot létesíteni a Rosetta űrszonda Philae nevű robotjával, egy minilaboratóriummal, a terveknek megfelelően két órával a szondáról való leválása után.
Magyar idő szerint szerda délelőtt levált a Philae nevű leszállóegység a Rosetta űrszondáról, és megkezdte a landolást a 67P/Csurjumov-Geraszimenko nevű üstökös felé. A landolás délután 5 óra körül várható, és élőben közvetítik.
A Nimbus szonda a hatvanas években készített felvételeket, melyek mindeddig egy raktárban porosodtak.
A NASA mindhárom Mars körül keringő űrszondája megúszta a találkozást a bolygó mellett elsüvítő üstökössel vasárnap.
Sikeresen Mars körüli pályára állt szerdán egy indiai űrszonda. India ezzel betört a marskutató országok és ügynökségek nem túl népes "elitklubjába", és egyben az első olyan országgá vált, amelynek első próbálkozásra sikerült végrehajtania a marsi űrmissziót.
Tavaly novemberben lőtte fel a NASA a Maven űrszondát, amely most állt Mars körüli pályára, majd tizenkét perc múlva be is jelentkezett a földi irányítókhoz. A Maven nem fog leszállni a bolygóra.
A csillagközi térből származó első ismert anyagszemcséket azonosíthatták a tudósok abban a mintában, amelyet az amerikai Stardust űrszonda mintavételi kapszulája fogott be és hozott le a Földre. Az elemzések előzetes eredményeit a Science folyóirat legújabb számában megjelent tanulmány ismerteti.
A Rosetta tíz évig, öt hónapig és négy napig tartó utazás, 6,4 milliárd kilométer megtétele és a Nap ötszöri megközelítése után érte el a Csurjumov-Geraszimenko üstököst.
Közel két méter széles, vastartalmú meteoritdarabot talált a Marson a Curiosity űrszonda.
Augusztusban a NASA megkísérli orbitális pályára állítani a Föld közelébe érkező, 1978-ban fellőtt űrszondát.
A marsi felderítő űrszonda olyan nyomokra bukkant a vörös bolygón, amelyek arra utalnak, hogy még mai is lehet víz a Marson – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).
