A csillagközi anyag a világűrben, az égitestek, csillagok, galaxisok közötti térben fellelhető anyagok összességét jeleni, két fő komponense a forró, ritka gáz, valamint a hideg, sűrű por. 

A NASA 1999-ben indította útnak a Discovery program negyedik űrszondáját, a Stardustot, amelynek a kapszulája 2004 januárjában a Wild-2 üstökös kómájából - azaz a mag körüli ködszerű gázfelhőből - vett mintát az aerogél-kollektor, más néven kozmikus légypapír segítségével, amelybe beleragadnak a becsapódó szemcsék.

A mintát, amelyet 2006-ban szállított a Földre a Stardust kapszulája, nyolc éve vizsgálják csillagközi anyag után kutatva. A tudósok munkáját több mint 30 ezer önkéntes segíti világszerte, akik digitalizált felvételeken elemzik az aerogél-kollektorokba becsapódó részecskék nyomait.

A Science augusztus 15-i számában megjelent tanulmány szerint 7 olyan mikroszkopikus szemcsét találtak, amelyek a csillagközi térből származhatnak. A tudósok meggyőződése szerint szupernóva-robbanás során vagy valamilyen más kozmikus jelenség eredményeként keletkeztek.

Az előzetes elemzés szerint a részecskék különböznek egymástól méretüket, szerkezetüket, kémiai összetételüket tekintve. "A csillagközi anyag sokkal összetettebb folyamat eredményeként keletkezhetett, mint eddig feltételeztük" - mondta Andrew Westphal, a Kaliforniai Egyetem fizikusa, a tanulmány vezető szerzője.

Két részecske nagyobb, mint a többi, átmérőjük eléri a 4 mikront (a mikron a milliméter ezredrésze). A hópehelyszerű képződmények olivin nevű ásványt, azaz magnézium-vas-szilikátot tartalmaznak. Összetétele arra enged következtetni, hogy valamely távoli napot körülvevő anyag- és gázkorongból származhatnak.

Michael Zolensky, a NASA szakértője szerint a csillagközi térből származó részecskék szerves vegyületeket is tartalmazhatnak. A tudósok reményei szerint a későbbiekben több információt is kinyerhetnek a részecskékből az egyre fejlettebb technikai berendezések és eljárások segítségével.