Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

"Minél bátrabbak a partnerek döntései, annál közelebb az igazságos béke" - az Ukrajna budapesti nagykövetségét vezető Balog István cikke

Ukrajnának nincs szüksége senki más földjére, ám mivel a kurszki régióból a nyár eleje óta Oroszország több mint 2000 csapást mért Ukrajnára, kénytelenek vagyunk katonai műveleteket végrehajtani a határainkkal szomszédos régiókban, hogy felszámoljuk a népünk elleni terrort fedező katonai kontingenseket – írja a HVG-hez eljuttatott cikkében Balog István, Ukrajna Magyarországi Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője.









Így ássa alá a radikális jobb az EU egységét

Nő az EU-ban a radikális jobboldal befolyása, hogy mennyire, arról a Carnegie Europe elemzőintézet közölt érdekes és alapos tanulmányt. Arról pedig a BBC írt, hogy egy háborúban mi tekinthető valódi árulásnak, illetve olyan cselekedetnek, ami révén egy két éve orosz megszállás alatt lévő városban is életben lehet maradni. Ennek kapcsán az is érdekes, hogy Donald Trump exelnök Moszkva-politikája mennyire tekinthető az USA-érdekek elárulásának.