Így ássa alá a radikális jobb az EU egységét
7 perc
2024.08.23. 13:00
Nő az EU-ban a radikális jobboldal befolyása, hogy mennyire, arról a Carnegie Europe elemzőintézet közölt érdekes és alapos tanulmányt. Arról pedig a BBC írt, hogy egy háborúban mi tekinthető valódi árulásnak, illetve olyan cselekedetnek, ami révén egy két éve orosz megszállás alatt lévő városban is életben lehet maradni. Ennek kapcsán az is érdekes, hogy Donald Trump exelnök Moszkva-politikája mennyire tekinthető az USA-érdekek elárulásának.
A hét etikai kérdése: ki áruló és ki nem az?
Áruló, aki szóba áll az orosz megszállókkal, hogy gyógyszert és élelmet biztosítson családtagjainak és a falu többi lakójának? Kollaboráns az a tanár, aki elfogadja az orosz tankönyveket, de nem tanít belőlük? Áruló, aki az orosz megszállás alatt lévő településen barátságos focimeccset szervez a helyi csapatok számára? Az érvényben lévő ukrán törvények szerint a fent említett esetek főszereplői ugyanúgy börtönbüntetést kaptak, mint azok, akik aktívan együttműködtek az Ukrajnába 2022 februárjában betört orosz megszállókkal, például beszámoltak az ukrán hadsereg mozgásáról.
A megtámadott országban jelenleg közel kétezren ülnek börtönben az oroszokkal való együttműködés vádjában hozott ítéletek alapján, s többségük azt állítja, sohasem árulták el hazájukat, csak megpróbáltak életben maradni. A „kollaboráns-törvényt” néhány nappal a 2022-es betörés után szigorította meg a kijevi parlament, s míg az érthető, hogy az ország vezetése meg kívánja büntetni azokat, akik valóban segítik az agresszort, az emberi jogi csoportok szerint a törvényben túl tág a kollaborálás leírása, s ezzel egyetért az ENSZ is, amely szerint a meghozott ítéletek túl szigorúak, s a bíróságoknak figyelembe kellene venniük azt, hogy milyen több mint két éve megszállás alatt élni.
Ha már az oroszokkal való együttműködésnél tartunk, sokan vádolják Donald Trump volt amerikai elnököt azzal, hogy a Fehér Házban töltött négy éve alatt csodálattal nézett Vlagyimir Putyin orosz elnökre és azóta se nagyon bírálta a Kreml urát. A jelenleg kampánykörúton tartózkodó és az elnöki székbe visszaülni akaró Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, HR McMaster most megjelent könyvében azt állítja, Putyin kihasználta Trump egóját és bizonytalanságait és ezzel jelentős mértékben vált képessé az exelnök politikájának befolyásolására.
A hét tanulmánya: így befolyásolja a radikális jobb az EU külpolitikáját
Hosszú, alapos és Orbán Viktort gyakran emlegető tanulmányban elemezte a Carnegie Europe kutatóintézet azt, miképpen befolyásolja az erősödő radikális (szélső) jobb az Európai Unió külpolitikáját. Az elemzők hangsúlyozták, hogy tovább tart az a folyamat, melynek során a hagyományos pártok veszítenek súlyokból és erősödnek az „establishment”-ellenes pártok: 1990 és 2021 között 12 százalékról 32 százalékra ugrott ezen erők támogatottsága. A radikális jobboldali pártokat – köztük a Fideszt, a holland Szabadságpártot, illetve a spanyol Vox nevű tömörülést részletesen megvizsgáló elemzés szerint több módon is befolyásolják ezek a pártok a közösnek szánt uniós külpolitikát.
A legfontosabb módszerek a következők: a fősodorban lévő pártokra kifejtett nyomás, a konszenzusteremtés szándékos akadályozása, az unión kívüli, EU-ellenes szervezetekkel és országokkal való együttműködés, a közös külpolitikai intézményrendszer kiépítésének lassítása, valamint az EU-s tisztségekkel való visszaélés. Utóbbira a magyar EU-biztos, Várhelyi Olivért hozták fel példaként, akit számos balkáni vezető vádolt – joggal – azzal, hogy nem az EU, hanem Magyarország érdekeit képviseli és aránytalanul nagyobb támogatást ad az Orbán-szövetségesként számontartott Alekszandar Vucsics államfő vezette Szerbiának.
Az elemzés azokat a területeket is megnevezte, ahol a legnagyobb hatást gyakorolhatják a radikális jobboldali pártok a közös külpolitikára. Ezek kivétel nélkül sordöntő fontosságú témák: a migráció, a klímapolitika, az orosz-ukrán konfliktus, az EU-bővítés, a gázai háború, vagy akár az uniós segélyezési politika.
A hét vírushíre: mi az az mpox és mennyire veszélyes?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett az mpox (korábban majomhimlő) gyorsuló afrikai terjedése miatt. Többen akadnak, akik attól tartanak, a járvány előbb-utóbb elérheti Európát is, s a következmények hasonlóak lesznek, mint a Covid-19-pandémia hónapjaiban, azaz újabb korlátozások és lezárások várnak ránk. Ahogy nőnek az afrikai esetszámok, s jelennek meg az mpox-esetek a kontinensen kívül, úgy szaporodnak a betegséggel foglalkozó cikkek is, ám többségükből nem feltétlenül derül ki, mi a valós helyzet. A BBC viszont mélyen leásott, s a brit honlap cikkéből kiderült, hogy jelenleg nem is egy, hanem három mpox törzs okoz járványt: a klád1, a klád1b, illetve a klád2. (Olyan élőlények, jelen esetben vírusok olyan csoportját nevezzük kládnak, melyek egyetlen közös ősből és annak valamennyi leszármazottjából állnak.) 2022-ben, az első mpox-riadalom idején a klád2 terjedt, most viszont a klád1b felelős a legtöbb esetért. A kettő között az a fő különbség, hogy jelenleg jóval nagyobb a fertőzöttek között a gyermekek aránya, mint 2022-ben volt, amikor főként szexuális kapcsolat révén terjedt a kór.
A BBC azt is megemlítette, hogy a klád1-változat jellemzően magasabb halálozási aránnyal jár, mint a klád2, afrikai adatok szerint a fertőzöttek tíz százaléka nem éli túl a betegséget. A magas halálozási arányhoz azonban az alultápláltság, az egészségügyi rendszer alulfejlettsége és a szegénység is hozzájárul, a tudósok hangsúlyozzák, hogy az mpox nem lesz egy második Covid, s ha a kór meg is jelenik Európában, akkor az legfeljebb a fertőzést behurcoló embert és közvetlen családtagjait érinti majd. Az mpox ellen egyelőre nincs specifikus oltás, viszont a kór ellen hatékony a feketehimlő elleni vakcina. Az is fontos, hogy valamennyi védelmet nyújtanak a gyermekkorban kapott feketehimlő oltások is.
A hét sporthíre: egyenlők és egyenlőbbek a teniszben
Tanulságos történetet tárt fel a világ jelenlegi legjobb teniszezőjéről, Jannik Sinnerről a The Guardian című brit napilap. Az olasz színekben játszó sportoló ugyanis úgy lépett fel több ATP-tornán is, hogy két pozitív doppingmintát is adott, s ha nem ő a világelső, akkor aligha kapja meg az induláshoz szükséges átmeneti felmentést. Sinner idei szezonja mesébe illő, szinte mindent megnyert, ahol elindult, s a jelek szerint a tiltott szerek használatát figyelő nemzetközi szervezetek nem akarták megszakítani a diadalmenetet. Pedig Sinnernek márciusban két mintája is pozitív lett – egy anabolikus-szteroidot, clostebolt találtak a szervezetében – ám az ügyről csak a sportoló és környezet, illetve a doppingellenőrző szervezetek tudtak.
Az esetről csak a napokban szerzett tudomást a világ, amikor Sinner csapatának illetékesei bejelentették, a vizsgálat lezárult és a hatóságok megállapították, a teniszező sem közvetve sem közvetlenül nem felelős azért, hogy tiltott szer került a szervezetébe, így szabadon folytathatja tovább a menetelést. Sinner esete elsősorban azért érdekes, mert a doppingügybe keveredett teniszezők többsége nem kap ideiglenes felmentést az eltiltás alól, például az ukrán Dajana Jasztremszka sem indulhatott az ausztráliai nyílt bajnokságon és meg kellett várnia, amíg őt is felmentik a vádak alól.
„Személyektől függően más és más szabályok vonatkoznak a versenyzőkre” – írta közösségi oldalán a világranglista 54. helyezettje Roberto Carballés Baena. A The Guardian cikkéből az is kiderül, hogy az illetékesek kivel kivételezték még és ki nem kapott ideiglenes „kegyelmet”.
A hét építményei: megnyílik az első, kizárólag nyomtatott házakból épült lakópark
Beérett a háromdimenziós (3D) háznyomtatási technológia. Az első ilyen épületeket – akkor még igencsak kezdetleges printerekkel – már a harmadik évezred első éveiben megépítették, ám két évtizedet kellett várni arra, hogy megnyíljon az első, nyomtatott épületekből álló lakópark. Az úttörő az amerikai Icon, illetve a Lennar cég, amely 2022 novemberében kezdte meg a száz épületből álló telep építését. A 3D-nyomtató leginkább egy olyan hatalmas darura emlékeztet, amely a betáplált alaprajznak megfelelően rétegről rétegre építi fel a betonfalakat. Az első lakók most költöznek be, eddig annyit mondtak, hogy a házak kényelmesek, jól szigeteltek.
Egyelőre azonban nem tudni, kinek hoznak több hasznot: bár a szakértők egyetértenek abban, hogy a nyomtatott házak építése gyorsabb és olcsóbb, mint a hagyományos eljárással készülteké, a most Texasban átadott 3D-s házak ára 450-600 ezer dollár körül van, azaz nem olcsóbbak, mint a korábban épültek. A problémát az Icon is érzékeli, a cég tavaly hirdette meg az Initiative 99-et, azt a kezdeményezést, amely célja, hogy 99 ezer dollár alatt tartsa a nyomtatott házak árát.