Putyin aláírta, hogy 137 ezer fővel növeljék az orosz hadsereg létszámát
Kétmilliós hadserege lesz így Oroszországnak jövőre.
Kétmilliós hadserege lesz így Oroszországnak jövőre.
A hang lejátszására is képes eszközöket az ukrán függetlenség napja alkalmából térítették el ismeretlenek.
Huszonkettőre nőtt a kelet-ukrajnai vasútállomás elleni rakétatámadás halálos áldozatainak száma – jelentette be szerda éjjeli videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, azt is hangoztatva, hogy Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban tett minden lépéséért felelnie kell.
Az ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij szerint az oroszok csapást mértek egy ukrajnai vasútállomásra, mintegy tizenöt ember halálát okozva ezzel. Szerdán szinte egész nap szóltak a légvédelmi szirénák Ukrajnában. Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a háború csütörtöki eseményeiről.
A WHO főigazgatója szerint az ukrán egészségügyi ellátórendszer komoly csapást szenvedett el, de még nem omlott össze.
Az ukránok Leopard tankokat és rakétavetőket kérnek Németországtól. A legrégebbi brit katonai és biztonságpolitikai agytröszt volt vezetője szerint váltakozó intenzitással, de akár 80 évig is eltarthat az orosz-ukrán viszály.
A szervezők meghívták a belaruszokat, a magyar szövetség, azonban nem engedélyezte a részvételüket a nemzetközi szövetség döntésére hivatkozva.
A Metaliszt Harkiv és a Ruh Lviv premier ligás csapatok mérkőzését négyszer is megszakították a szirénák.
Emberek tízezrei haltak, vagy sebesültek meg és milliók menekültek el február 24-e, az ukrajnai orosz agresszió kezdete óta. Egyelőre megjósolhatatlan, hogyan és mikor ér véget a háború, s az előrejelzés még nehezebb, ha a konfliktus kezdetét nem február 24-ére, vagy akár 2014-re, az Ukrajnához tartozó Krím orosz annektálására tesszük, hanem 1999-re, amikor Vlagyimir Putyin – néhány oroszországi lakóház felrobbantásával – kiprovokálta a második csecsenföldi háborút. Akkor kezdődött ugyanis az, ami a mai napig tart: az „orosz földek” újbóli egybegyűjtése.
Légitámadást jelző szirénák vezették fel az ukrán függetlenség napját, amely egyúttal az Oroszország által indított háború féléves mérföldköve is. Ukrajnában ezen a kettős évfordulón sokan vették számba a veszteségeiket és a sikereiket is – az biztos, hogy rajtuk kívül kevesen gondolták, hogy az ország ilyen hosszú ideig és ilyen hatékonyan képes lesz szembeszállni az orosz hadsereggel, beleértve a háborút elindító Vlagyimir Putyint. Az elmúlt fél évben Ukrajna hatalmas árat fizetett, ezrek haltak meg, milliók menekültek el az otthonaikból, és még most sem látszik a háború vége. Képekben idézzük fel az elmúlt fél évet.
Légvédelmi és tüzérségi rendszerek, lőszer, drónok, valamint radarok beszerzését támogatják.
A legrégebbi brit katonai és biztonságpolitikai agytröszt volt vezetője szerint tűzszünetek és kiújuló harcok fogják váltogatni egymást néhány évente.
Az ünnepre felvett rendhagyó színű visivánkáján a megszokott népi motívumok mellett ugyanúgy látni tankot, mint páncélozott harcjárművet.
Zelenszkij ukrán elnök javasolta, hogy az orosz polgárok ne kapjanak vízumot a schengeni övezetbe. A három balti ország, Finnország, valamint Csehország helyeselte ezt, Németország, Görögország, Ciprus és Magyarország elutasította. És egyelőre az EU sem támogatja.
Az ukrán elnök szerint a háború végét általában a békekötés jelenti, de esetükben ez a győzelem lesz.
Ma van az ukrán függetlenség napja, sárga és kék virágokkal dekorálták ki a Downing street 10-et. Larry, a főegerész is megtekintette a díszítést.
A jelenség hátterében az úgynevezett bombaturbáció áll; a folyamat eredményeként a robbanószerek által veszélyes anyagok kerülnek a talajba.
Moszkva kapcsán soha nem fújt egy követ a két vezetés, ám most teljesen mást hangoztatnak az európai integráció kapcsán. De ettől még a végső céljaik nagyjából egybeesnek. Lapszemle.
Gitanas Nausedas arról beszélt, hogy a Kreml háborúja nem az eredeti villámháborús tervek szerint alakult, mivel Vlagyimir Putyin elszámította magát és most a háború újabb veszteségeket okoz. Tudatos döntés volt az ukrajnai „különleges hadművelet” lassítása a civil áldozatok minimalizálásának érdekében – fogalmazott az MTI szerint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Sanghaji Együttműködési Szervezet katonai tárcavezetőinek szerdai taskenti tanácskozásán. Folyamatosan frissülő hírfolyamunk az orosz-ukrán háború szerdai történéseiről.
Oroszország hat hónappal ezelőtt támadta meg Ukrajnát, a háború csapást mért a világgazdaságra, az energiaválság és a rohamos drágulás Magyarországot is elérte. A mindannyiunk életét jelentősen befolyásoló következményeket szedtük pontokba.