Magyarországon bő két éve elvileg minden üzletben tudunk kártyával fizetni, de vajon tényleg megvagyunk anélkül, hogy készpénzt hordanánk magunkkal? Egy hónapig teszteltük, eközben volt nyaralás, kirándulás, színházba, étterembe is mentünk, értek minket kellemes és negatív meglepetések egyaránt.
A nem pénzügyi információk közzététele nagyvállalati szinten nem újdonság, nemsokára azonban még szélesebb körtől várja ezt el az EU. Ami viszont ennél is súlyosabb: a cégek befektetői, hitelezői is egyre jobban figyelnek rá. Mi az az ESG, és miért fontos tudni róla?
Néha a legegyszerűbb dolgok tűnnek a legbonyolultabbnak – mondja Poisson-Angeli Barbara, aki két budapesti étterem tulajdonosaként úgy döntött: mindenki számára bebizonyítja ennek az ellenkezőjét. Kisvállalkozóként nem csak azt igyekszik megmutatni másoknak is, hogyan lehet összeegyeztetni a környezeti és a társadalmi szempontokat a sikeres működéssel, de pofonegyszerű módot talált arra, hogyan tehet bárki a fenntarthatóságért úgy, hogy közben jól érzi magát. Csak egy kis gin kell hozzá, tonikkal felöntve.
Egy sor kötelezettséget ró a tagállamokban – így Magyarországon is – működő bankokra az Európai Unió, részben azért, hogy ellenállóbbak legyenek a klímaváltozás hatásainak, részben pedig, hogy jobban hozzájáruljanak a klímaváltozás hatásainak kordában tartását szolgáló célok teljesítéséhez. De honnan tudhatjuk, mennyire veszik ezt komolyan?
A gazdaság és környezet fenntarthatósága nem csak az iparban jelenik meg: a bankoknak, a pénzügyi intézményeknek is olyan termékeket kell kidolgozniuk, amelyek segítik ezt. És nem csak zöld beruházások finanszírozására kell gondolni, hanem olyan mindenki által használható dolgokra, mint például az, hogy a bankfiók helyett az interneten intézzük ügyeinket, vagy éppen készpénz helyett bankkártyával fizetünk. Mindez azonban kockázatokkal jár. Hogyan tudunk egyszerre fenntarthatók lenni a pénzügyeinkben anélkül, hogy kitennénk magunkat az internetes csalásoknak?
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
