Felosztották az országot

Az évkezdéssel végre kiderült, több hónapos halogatás után, hogy hová mehetünk orvoshoz, azaz melyik egészségszervezési nagytérséghez tartoznak majd az egyes települések. A fővárost három részre „szabdalták”, és bár erősen tiltakoztak, nem jártak jobban a Szolnok megyeiek sem. Nyolc nagytérséget hoztak létre, a nyugat-közép-magyarországihoz tartozik tartozik a főváros I., II., XI., XII., valamint XXII. kerülete, Fejér megye egésze, az esztergomi kistérség kivételével Komárom-Esztergom megye, Pest megyéből pedig a budaörsi és az érdi kistérség. További részletekért kattintson!

Budapesten három központi intézmény lesz: egy észak-pesti, egy dél-pesti és egy budai. Az észak-pesti a Honvédkórház bázisán működik majd. A dél-pesti centrum a Korányi-projekttel megerősített Semmelweis egyetemi bázison, a budai pedig a János kórház – Kútvölgyi tömb – Városmajor egységben lesz.

Állami kézben a kórházak

gg

Január elsejétől állami tulajdonba kerültek a fővárosi és a megyei fekvőbeteg-ellátó intézmények. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt ígérte, hogy az átadás-átvétel zökkenőmentes lesz, amiből a betegek semmit sem fognak majd észrevenni. (Az egészségügyi intézmények a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerülnek, amelyen belül a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet jelölték ki fenntartónak, míg a vagyonkezelő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lesz.) Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szerint általános tisztújítás is lesz majd az intézményekben.

Az egészségügyi államtitkárság tervei szerint május elsejével elindulhat az új ellátórendszer, amelyben mindenki számára egyértelmű lesz a betegút- és a térségi beosztás; a szükséges megállapodásokat április végéig aláírják.

Hatályosak a katasztrófa-egészségügyi ellátás új szabályai

Az év utolsó munkanapján elfogadott, a víziközmű-szolgáltatási törvénybe bezsúfolt törvénymódosítás egészségügyi válsághelyzetekben lehetővé teszi az orvosok munkára való kirendelését bárhová az országban.

Az új szabályok már hatályba is léptek, a Magyar Közlöny legfrissebb számában ugyanis megjelent a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény, amely záró rendelkezéseiben szól a katasztrófa-egészségügyi ellátásról, de ezzel együtt megjelent a törvény egyes részletszabályait tartalmazó kormányrendelet is.

Utóbbi rögzíti például azt, hogy kiket és milyen feltételekkel rendelhetnek be azokba a kórházakba, ahol egészségügyi válsághelyzetet rendeltek el. Ezzel elejét vehetik egy esetleges, a közelmúltbeli szlovákiaihoz hasonló orvossztrájkot.

Egyelőre maradnak a rezidensek

A kormány és a rezidensek között már hónapok óta tartó háborúnak pénteken vetettek véget, legalábbis egy időre. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke ugyanis bejelentette, hogy három hónapra felfüggesztették, azaz addig nem élesednek a letétbe helyezett felmondólevelek. A felmondólevelek későbbi aktiválását a tárgyalások eredményességétől teszik függővé. A szövetség elnöke arra is kitért, hogy a Magyar Orvosok Szövetsége által meghirdetett, az önkéntes túlmunka visszamondásáról szóló akció ettől függetlenül továbbra is érvényben marad.

A döntés előzménye, hogy az egészségügyi miniszter csütörtök délután tartott sajtótájékoztatót, amelyen Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke is megjelent, majd az egészségügyi államtitkár invitálására zárt ajtók mögött tanácskoztak. Később Papp Magor jelentette be, hogy egy teljes orvostársadalmat érintő, alapbérrendezésre vonatkozó ajánlatot kaptak, amelyről mielőbb megkezdik a tárgyalásokat.

Túry Gergely

Szócska Miklós később üdvözölte a rezidensek döntését, kihangsúlyozva, hogy bízik abban, hogy a Magyar Orvosok Szövetségére is hatással lesznek a történtek. 2011-ben amúgy körülbelül 1200 orvos döntött úgy, hogy külföldön vállal munkát. Ez megdönt minden korábbi migrációs rekordot.

Nehéz helyzetben a patikák

Többen és többször is adtak már abbéli félelmüknek, hogy 2012-ben félmillió patika is csődbe mehet. Egyes vélemények szerint a gyengébb forgalmú, rosszabb helyen lévő, kevésbé tőkeerős patikák fognak tönkremenni, és az erősebb, befektetői háttérrel bíró, vagy láncba tömörült patikák vehetik át a piacot.

Ám a patikaláncokra sem vár aranyélet a következő években, azon kívül, hogy különadót vetnek ki rájuk, a szintén tavaly elfogadott törvénymódosítás arra kényszeríti a láncok tulajdonosait, hogy 2017-ig vagy zárják be üzletüket, vagy adják el többségi tulajdonukat a patikusoknak. De korlátozták a patikanyitást is: egy befektetőnek csak négy patikája lehet, míg a nagykereskedőnek egy sem.

Az érintettek szerint a lejtmenet nem a gyógyszerkassza szűkítésével kezdődött, az ágazat évek óta alul van finanszírozva, a költségeket pedig leginkább elbocsátásokkal vagy rövidebb nyitva tartással faragnák le. A legnagyobb gondnak azt tartják, hogy 12 százalékos árréssel dolgoznak.

A fogyókúrára ítélt gyógyszerkassza miatt megtanultuk a vaklicit és a generikus szavakat is. A kormány által meghirdetett generikus program egyik gyengéje, hogy a vaklicit miatt olyan gyógyszerek kaphatnak vezető pozíciót – akár közgyógyellátási listán, akár a támogatási rendszerben –, amelyek nem biztos, hogy folyamatosan elérhetők lesznek. Sokan szakmailag sem tartják helyesnek a generikus programot. A gyakorlatban ugyanis ez azt is jelentheti, hogy akár havonta más gyógyszer kerülhet pozícióba, a beteg pedig egy évben 12-szer is válthat gyógyszert.

Jöhet a magánellátás 

December elején egyetlen szót változtattak csupán az adótörvényeket módosító salátatörvényen, de úgy tűnik, annak az egész egészségügyre hatása lesz. Az általunk megkérdezett egészségügyi közgazdászok azt mondják: ezzel a kormányzat kinyitotta a kapukat a magánbiztosítók előtt.

Mihályi Péter közgazdász értelmezése szerint ez nem jelent mást, minthogy ezentúl a munkáltatók értékhatár nélkül, nettó összegért köthetnek magánbiztosítást. Ennek következtében egyre inkább meg fogja érni a dolgozókat a hihetőség határáig a lehető legalacsonyabb béren bejelenteni, hiszen ez csökkenti a meg nem kerülhető egészségbiztosítási járulékterhet, viszont nagy összegű magán-egészségbiztosítás formájában adó- és járulékmentesen lehet jelentős jövedelem-kiegészítést juttatni.

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetének oktatója szerint "teljesen más egészségügy keletkezhet" ennek az útnak a végén, mint amit korábban bevállaltak. Elképzelhető, hogy a közfinanszírozott rendszer egy lefele tartó spirálba kerül, megállíthatatlanul, s az út végén egy kétszintű ellátás jön létre".

Népegészségügyi termékadó

Decemberben jelentették be, hogy a chipsadóból 2011-ben befolyt hárommilliárd forintból a legnagyobb terheléssel és kockázattal járó munkakörökben dolgozó egészségügyiek kapnak pénzt. A 120 ezer egészségügyi dolgozó közül körülbelül 42 ezer számíthat pénzre.

A népegészségügyi termékadó (chipsadó) törvényből kikerülnek azok a termékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak. Így mentesül például a Túró Rudi és a kakaós tej. 2012-ben 15 milliárd bevételt várnak az adóból, amelyet szintén az egészségügyre, a bérekre, alapellátásra, járóbeteg-ellátás ösztönzésére szeretnék fordítani.

Kőrösparti Beatrix

Szócska Miklós a chipsadó értékelésekor elmondta, mindenképpen pozitívumként értékelhető, hogy az emberek elkezdtek rajta gondolkodni. "Én már voltam úgy közértben vásárolni, hogy hallottam, amint a gyerek odaszólt az édesanyjának, hogy azt ne vedd, mert az termékadós. A legfontosabb, hogy a gyártók magatartását befolyásoljuk, üzenetet küldjünk, hogy melyek azok a termékek, amelyeknek a túlzott fogyasztása nem preferált."

Minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás

2012. január 1-jétől lényegében minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás, így nem lehet rágyújtani a munkahelyeken és az éttermekben sem; csak a szabad levegőn, illetve a bejárat előtt szabad dohányozni. Ezzel együtt pénteken enyhítettek a jogszabályon, így a játékkaszinókban rá lehet majd gyújtani anélkül, hogy dohányzóhelyet jelölnének ki.

A bírságolás három hónap türelmi idő után áprilisban kezdődik. Ekkortól a népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén.

Az idén más jogszabályváltozások is érintik a dohányzókat: februárban és júliusban emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, szeptembertől pedig a dohánytermékek dobozán megjelennek a képes egészségvédelmi figyelmeztetések.