Pincészetének „zászlósborát”, a Bock Cuvée-t kóstolgatva, az ízekben érezzük a mestert: tekintélyes férfiú, élvezi az élet örömeit, és egy kis huncutságtól sem riad vissza. Ugyanakkor bátor is. Meg merte tenni azt, amit Magyarországon más borász még soha: ha szűkebb nyilvánosság előtt is, de végigkóstoltatta tizenöt évjárat borát – a Bock Cuvée-t 1991-től 2005-ig.
Engedte, hogy a borértő és/vagy borszerető publikum utólag válasszon magának kedvencet a másfél évtized terméséből. A cél az volt, hogy utólag is megerősítse, vagy akár megkérdőjelezze a korábbi elismeréseket, felfedezze az esetleg méltatlanul „elfeledett” évjáratokat.
A Bock bisztróban és a Corinthia Grand Hotelben a napokban tartott két vertikális borkóstoló arra is kiváló alkalmat adott, hogy az igazán hozzáértők nyomon követhessék az időközben bekövetkezett technológiai változásokat. A cuvée mai karakterének kialakulását, vagy éppen azt, milyen hatással bírt, amikor a két alapbor, a Cabernet Sauvignon és Cabernet Franc mellé Merlot is társult.
A borkóstolókat természetesen vacsora előzte meg, amelyre a menüt Bíró Lajos /a Bock bisztró, Múzeum Kávéház séfje/ komponálta, a nagy borokhoz méltó rafinált kulinaritással: pacal carbonare parmezánhabbal és pörkölt, „ahogyan Bock József szereti”. Ez utóbbi háromféle húsból készült, háromféle technológiával: sous vide marhapofa, confitált marhanyelv és posirozott borjúín alkotta a kompozíciót.
