Duzzogva bár, de még a leghevesebben tiltakozó kórházak és fideszes önkormányzatok is aláírták az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) kínálta finanszírozási szerződéseket. A kórházi struktúraátalakítás így újabb fázisába érkezett. Az első csatát - még múlt év végén - a súlyponti, kiemelt pozíció megszerzéséért vívták az intézmények és tulajdonosaik. Az eredetileg tervezett 31-nél több, összesen 39 kórház kapott súlyponti szerepet, míg az ebből a körből kiszorultak a megmaradt ágyak elosztásáért indultak harcba. A küzdelem azért is volt kiélezett, mert a viszonylag jól finanszírozott aktív kórházi ágyak száma 16 ezerrel csökkent, amit a krónikus ellátás 7500 ággyal való bővítése jövedelmi szempontból korántsem ellentételezett.
Akár több tucat kis kórház is csődbe juthat © Dudás Szabolcs |
Először a regionális egészségügyi tanácsok utasították vissza, hogy tevőlegesen részt vegyenek a kórházi ellátórendszer átalakításában, majd amikor erre helyettük - eleget téve törvényi kötelezettségének - az egészségügyi miniszter tett javaslatot, a Fidesz perek özönét helyezte kilátásba. Az ellenzéki párt egészségpolitikusa, Mikola István március elején azt is megpendítette, hogy a kórházak kemény tárgyalásokat fognak folytatni az OEP-pel, és "nem írják alá automatikusan a számukra megküldött új finanszírozási szerződéseket". Úgy tűnik, ez a stratégia nem vált be: habár a kórházak zöme záradékot fűzött a szerződésekhez, mindenekelőtt számolási-számítási hibákat, tévedéseket kifogásolva, április 2-án egyetlen kontraktus sem maradt szignó nélkül. Lapzártánkig a másfél száz aláíró kórház közül pedig 12 jelezte, hogy megtámadja a korábbi, kapacitást elosztó közigazgatási határozatot - tudta meg a HVG az Egészségügyi Minisztériumban.
Mindazonáltal az aláírók a rájuk nehezedő kényszerrel, miniszteri fenyegetéssel és zsarolással magyarázták engedékenységüket. Úgy látszik, senki nem merte megkockáztatni, hogy az új ágyszámmal, de a mostaninál mintegy 8-10 százalékkal alacsonyabb finanszírozásnál maradva utasítsa vissza az OEP-szerződéseket. Vonzónak bizonyult az az újabb struktúraátalakítási pályázat is, amelyben 7,5 milliárd forint áll rendelkezésre az átalakításokra. "Aki nem ír alá, arról nem tudjuk, változik-e a struktúrája, így nem is kaphat ebből a pénzből" - oszlatott el jó előre minden félreértést Molnár Lajos egészségügyi miniszter. Annak érdemi áttekintésére, hogy valójában hogyan változott a finanszírozás, még egyetlen kórházi vezetőnek sem volt ideje. A minisztérium szerint a súlyponti kórházak kiemelt "gázsit" kapnak, a HVG rögtönzött közvélemény-kutatása szerint viszont a kórházi vezetők csak rosszul és még rosszabbul járó intézményekről tudnak. Mert mint mondják, bár emelkedett az egy-egy betegségcsoportra jutó fekvő- és járóbeteg-finanszírozás, ám minden eddiginél szigorúbb korlátot emeltek az elszámolható beavatkozások száma elé. Vagyis a betegforgalom korántsem növekedhet az ágyszámzsugorítás miatt bővülő ellátási területekkel egyező arányban. Ebből az következik, hogy sokak szerint még a meglévő ágyakat sem lehet majd jól kihasználni az egészségügyi kormányzat szűkmarkúsága miatt.
Azok a települések, amelyek minden követ megmozgattak azért, hogy ne kelljen a helyi kórházat bezárniuk, vagy hogy az intézménynek kiosztott krónikus ágyak mellé a presztízsüket ideig-óráig fenntartó aktív ágyakat is kapjanak, nem sokáig örülhetnek lobbigyőzelmüknek. Amit eddig csak sejteni lehetett, hogy tudniillik a kínkeservvel megszerzett harminc-ötven aktív ágy fenntartása semmiképpen nem lehet gazdaságos - a működtetéséhez szükséges anyagi és tárgyi feltételek biztosítása több költséget jelent, mint bevételt -, most már szerződésbe foglalt tény. Nagy a valószínűsége annak, hogy amit a politikusok nem hagytak megtenni, az most magától fog bekövetkezni: néhány hónapon belül akár több tucat kis kórház is csődbe juthat. Hacsak nem találnak befektetőre, vagy a tulajdonos önkormányzatok legalább kistérségi szinten képesek lesznek összefogni, netán más közösségi célokat hátrébb sorolva bevételük egy részét kórházuk támogatására fordítják.
Kórházakból gazdasági társaságok (Oldaltörés)
"Nonprofit szervezetté alakítják át július 1-jétől kórházaikat a fideszes vezetésű önkormányzatok, hogy megakadályozzák a privatizáció lehetőségét" - jelentette be Pokorni Zoltán, váratlanul újraélesztve a Mikola nevéhez fűződő, 2003-as parlamenti visszavonása óta tetszhalott s Orbán Viktor által azóta megtagadott kórháztörvényt. Aligha tekinthető véletlennek, hogy ezzel az új, privatizáció elleni vakcinával a Fidesz alelnöke, nem pedig egészségpolitikusa állt elő, aki évek óta profit-, tőke- és vállalkozásellenes - legalábbis a nagyközönség előtt. Meglehet, hogy Mikolának még aláírásokért kell kampányolnia az ismételt "ne lehessen kórházakat eladni" referendum ügyében. Addig is múlt pénteken megpróbálta a parlamenti egészségügyi bizottság rendkívüli összejövetelét kierőszakolni, indokként pedig minden szónoki képességét latba vetve azt hozta fel, hogy az egészségügyi tárca "úgy gyalogol át a jogszabályokon, mint forró kés a vajban". A Pokorni-féle bejelentést egyébként kínos csönd követte a jobboldalról, holott az ellenzékkel szimpatizáló orvosok sem szófukarnak, sem szégyenlősnek nem mutatkoztak az elmúlt hónapok reformellenes kampányában. A minisztérium vezetői és a parlament egészségügyi bizottságának MSZP-s elnöke annál nagyobb ovációval fogadta és "végre előremutató kezdeményezésnek" nevezte a kórházak gazdasági társaságokká alakítását.
Jóllehet, Pokorni a privatizáció megakadályozásának lózungját hangoztatta, azonnal megcsillantotta az orvosok és egészségügyi dolgozók tulajdonszerzési lehetőségét a gazdasági társaságokká alakítandó intézményekben. Az azonban kérdés, hogy továbbra is együtt menetel-e a Fidesszel két segédcsapata, az Orvosi Kamara és az EDDSZ, hiszen a gazdasági társasággá alakítással minden kórházi dolgozónak megszűnne az eddig foggal-körömmel védett közalkalmazotti státusa, miközben csak a privilegizált helyzetű - vagyis a jól kereső - munkatársak lennének képesek tőkét befektetni például munkahelyük vagy kereseti lehetőségük megőrzése, netán növelése érdekében a "nonprofit üzletbe".
A július 1-jei időpont megválasztása korántsem rejtélyes, mivel ezt a dátumot követően többé már nem lehet közhasznú társaságot (kht) alakítani, helyette nonprofit kft vagy más gazdasági társaság (gt) alapítható. (A már bejegyzett kht-k is csak 2009 közepéig működhetnek, utána gt-vé kell alakulniuk.) Ugyanakkor célszerű még az idén a közintézményeket gt-kké operálni, mert így az elbocsátott dolgozók után még az állam fizeti ki a végkielégítést. A gt hosszabb távú előnye lehet a jelenlegi költségvetési gazdálkodással szemben, hogy az önkormányzatokat nem terheli anyagi felelősség a kórház csődje esetén. Ugyanakkor nagyobb lehet a kórház gazdálkodási szabadsága, hitelfelvételi lehetősége.
Másfelől az meglehetősen félrevezető állítás, hogy a nonprofit forma elejét venné a privatizációnak. Nincs is mit megakadályozni, mert eddig sem igen fordult elő, hogy vállalkozók a kórház tulajdonjogát akarták volna megvásárolni, a magánszektor eddig - néhány nem jelentős kivételtől eltekintve - az intézmények működtetésébe szállt be. Egyebek mellett erre példa a kiskunhalasi, a körmendi, a tapolcai, a várpalotai kórház, amelyek működtetése szakmai befektetők kezébe került - a betegek megelégedésére. A nonprofit társaságok - s ebben nem különböznek a költségvetési intézményektől - akárhány profitérdekelt céggel köthetnek szállítói és szolgáltatói vagy akár közreműködői szerződést. Ma sem tudja senki haszonmentes működésre ösztökélni például a kórháznak szállító péket, a mosodást vagy a drága orvosdiagnosztikai berendezésekbe befektetőket. Annak megértéséhez sem kell dörzsölt könyvelőnek lenni, hogy egy intézmény profitját a beszállítási áron keresztül is ki lehet szippantani.
GÁTI JÚLIA
