Az Európai Unió teljes területén földrajzi árujelző oltalom alá került 2008. május 20-tól a magyar gyümölcs- és törkölypálinka. A közelmúltban pedig az Országgyűlés elfogadta a pálinkatörvény tervezetét, ami szabályozni fogja a pálinka előállítását, minősítését, kiszerelését, forgalomba hozatalát és megnevezés-használatát, a pálinka előállításával és ellenőrzésével kapcsolatos szakigazgatási feladatokat és hatásköröket. A törvény jelentőségét növeli, hogy a szakmai szervezetek kezdeményezésére és összefogásával született meg. Az EU jóváhagyása, és a magyar parlament zárószavazása után a törvény értelmében megalakul a Pálinka Nemzeti Tanács. A Pénzügyminisztérium pedig bevezeti az eltérő színű pálinkazárjegyet, azzal a céllal, hogy megkülönböztesse a pálinkát a szeszes italoktól és egyéb párlatoktól.
© pálinkafesztivál.hu |
A fejlemények nyomán 2008-at a szakmabeliek a pálinka évének tartják. Vasi Csaba, a Magyar Pálinka Lovagrend tagja úgy ünnepel, hogy harmadik alkalommal kerekezik végig az országon és látogatja meg a legjelentősebb főzdéket. Idei útja során 37 gyümölcs- és törkölypálinkát előállító vállalkozást keres fel. A Pannonhalmáról július 27-én, vasárnap induló 14 napos út célja, hogy a minőségi magyar pálinkák kiválóságára és egyediségére, valamint a kulturált pálinkafogyasztásra irányítsa a figyelmet. A túra mindezek mellett ízelítőt ad a leendő országos pálinkaút legfontosabb állomásaiból is, népszerűsítve a termékeket, a főzőmestereket, a vállalkozásokat. A pálinkalovaghoz több helyen pálinkabarát kerékpáros csapatok is csatlakoznak egy rövid időre, és fogadásánál számos helyszínen jelen lesz a település polgármestere is.
A csaknem 2300 kilométeres úton egy operatőr is részt vesz. Minden meglátogatott főzdéről kisfilm készül. Ezekből áll majd össze év végére az ország legátfogóbb mozgóképes gyűjteménye a témáról. Kemelt helyet kap majd Magyarország hét eredetvédett pálinkakülönlegessége: a Szatmári Szilvapálinka, a Szabolcsi Almapálinka, a Kecskeméti Barackpálinka, a Békési Szilvapálinka, a Gönci Barackpálinka, az Újfehértói Meggypálinka és a Göcseji Körtepálinka, valamint számos más pálinkaspecialitás, mint például a Bolyhos Ágyas Pálinkák. A szervezők a későbbiekben egy útikönyv kiadását is tervezik.
A kéthetes kerékpárút augusztus 9-én Ozorán ér véget, ahol a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága szervezésében egész nyáron át zajló reneszánsz ünnepségsorozat részeként ezt a napot a pálinka napjává nyilvánítják. A rendezvényen pálinkáról szóló előadások, valamint 22 pálinkafőzde várja majd kóstolóval a pálinkabarátokat.
| Mi is az a pálinka? (Részlet a pálinkatörvény-tervezet szövegéből) |
| - Pálinkának csak az a gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből - ideértve a gyümölcsvelőt is - készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. - A pálinka készítése során répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított gyümölcscefre nem használható fel. - Törkölypálinkának csak az a törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. - A pálinkához és a törkölypálinkához készítése során nem adható higított vagy nem higított alkohol, aromaanyag, virág, nem lehet ízesíteni (még ízharmonizáló adalékanyaggal sem), színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében (mesterséges édesítőszerrel) sem. - Kivonatolással és lepárlással készült termék nem nevezhető pálinkának, még akkor sem, ha a kivonatoláshoz használt alkohol megfelel a pálinkára vonatkozó előírásokban foglaltaknak. - Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának. - A pálinka, valamint a törkölypálinka bármilyen arányú keverésével, elegyítésével készült terméket - még akkor is, ha a termék alkoholtartalma 100 százalékban e két összetevőből származik - kizárólag csak szeszesitalnak lehet nevezni. Az ilyen termék még párlatnak sem nevezhető. |
