© commons.wikimedia.org |
A karácsony kiemelten fontos mozzanata a közös étkezés. Az ünnepi asztalra kerülő ételek legtöbbjének szimbolikus üzenete és nagy hagyománya van. Mákos tésztát enni jó házasságot, hüvelyeseket gazdagságot és jó termést jelent. A közösen elfogyasztott alma a család összetartozását, a mézzel elkészített fokhagyma pedig a jövő évi egészséget szolgálja.
Halat, vadat s mi jó falat. A karácsonyi asztal elmaradhatatlan fogása a Jézust szimbolizáló hal. A magyar hagyomány más jelentést is tulajdonít neki: pikkelyei miatt a pénzt is jelképezi. A halnak gyors mozgása miatt is az év végi ételek között a helye: úgy haladjon előre az új évben a család, ahogy a hal teszi azt a vízben. Idehaza sok család pontyhalászlét készít, az osztrákok rántott halat, a svédek pedig sós-ecetes lében pácolt heringet esznek szenteste. A franciák és a lengyelek szintén kedvelik a pontyot, a spanyoloknál sügér, a portugál családoknál szárított tőkehal kerül az ünnepi asztalra. Grönlandon a karácsonyi menü végén az igazi csemegét a bálnabőr jelenti egy csík zsírral a belsejében. Az előre túró disznó is fejlődést, haladást szimbolizál – a decemberi disznóvágásból származó friss sertéshús Magyarországon leggyakrabban töltött káposztaként kerül a családok ünnepi asztalára. Ez az étel Ukrajnában is a karácsonyi menü része, de itt nem rizzsel, hanem kölessel készítik.
