"A pillanatnyi helyzetre koncentrálunk: beszélgetünk arról, mit látott, hogyan élte meg a tragédiát, milyen érzései vannak az átéltekkel kapcsolatban, felmérjük a pszichés állapotát. Igyekszünk kielégíteni az alapszükségleteit is: megkérdezzük kér-e inni, nem fázik-e, nem éhes-e" - ad rövid betekintést munkájába Szerdahelyi Emőke krízispszichológus. A szakember szerint ilyenkor nagyon védtelenek, kiszolgáltatottak ezek az emberek, erős sokk érte őket: egyszer valamelyikük úgy fogalmazott, hogy látta szembejönni a halált." Mindenki másként viselkedik egy ilyen kiélezett szituációban: van, aki ilyenkor csak ül és mered maga elé – őket megpróbálják kimozdítani ebből az állapotból. De az is egyfajta reakció, amikor valaki elkezdi keresni roncsok között a személyes holmijait.
A teljes cikket elolvashatja a HVG Online
