Forgács Péter Hunky Blues - Az Amerikai Álom című alkotásának vetítésével kezdődött meg a hétvégén Washingtonban a Magyarország, hősök és mítoszok: a bevándorlók élményei és a művész szeme című vetítéssorozat.
A filmbemutatók a Smithsonian Folklife Festivalhoz kapcsolódva mutatnak be válogatást világhírű magyar filmesek munkáiból. "A magyarok bevándorlókat hunky, a cseheket bohunky néven gúnyolták Amerikában, főleg Pennsylvaniában a 20. század elején" - mondta az MTI-nek Forgács Péter rendező. Emlékeztetett rá, hogy az előző századelőn magyarok százezrei hagyták el hazájukat, akiknek az Amerikában való beilleszkedése nem volt olyan sikertörténet, minta a háború vagy 1956 után érkezett bevándorlóké. A rendező szerint az új hazát kereső magyarok beolvadtak az amerikai olvasztótégelybe, nem úgy, mint az olaszok, a mexikóiak, vagy a lengyelek, de a statisztikákból tudjuk, hogy mintegy másfél millió amerikai vallja magát magyar származásúnak.
"Az idelátogató amerikaiak számára talán újdonság ez a fesztivál, mert mindenütt a nagy bevándorló népek emlékei vannak kiállítva. A New York-i Ellis Islanden például az írek, a németek, a lengyelek meg az orosz zsidók történetét mutatják be" - mondta Forgács Péter. Elmondta: téved, aki József Attila költeményéből kiindulva úgy véli, hogy másfél millió magyar "tántorgott ki Amerikába", mert a Monarchiából útra keltek közül "csak" 700 ezer volt magyar anyanyelvű. Az arányokat tekintve több szlovák vándorolt ki, mert a kiegyezéskori Magyarországon nagyon erős volt a nemzeti kisebbségek elnyomása, "amit csőstül kaptunk vissza" Ceausescutól és Meciartól.
"A magyarság megtartóereje derül ki azokból a fantasztikus interjúkból, amelyeket Bakó Elemér nyelvész, a washingtoni kongresszusi könyvtár finn és magyar szakértője a hatvanas években gyűjtött be" - mondta a rendező a filmjéhez felhasznált eredeti hangfelvételekről. "Nyelvészként látogatott meg elsőgenerációs bevándorlókat, magnószalaggal. Amit felvett, az tulajdonképpen sokkal jobb, mint a történészek és a szociológusok interjúi, mert beszéltette az embereket, nem vágott és nem kérdezett bele, és emiatt az egész történetnek olyan fénye lett, hogy öröm és dicsőség volt dolgozni vele" - mondta.
Forgács Péter hangsúlyozta, hogy a film készítésekor olyan nagy kutatók eredményeire támaszkodott, mint Puskás Júlia, Tegzes Albert, Bakó Elemér, és jelentős segítséget kapott a New Brunswick-i Magyar Múzeumtól is. "A magyaroknak büszkeséget jelenthet, hogy kemény, emberpróbáló körülmények között megállták a helyüket. Az +amerikás magyar+ még ma is fogalom" - mondta a rendező.
"A filmből kiderül, hogy miért kellett kivándorolni. Erre Ady Endre Ülj törvényt, Werbőczy című versében is rámutatott: a mérhetetlen nyomorúság és a szenvedés miatt. Azt mondják egyesek, hogy ha nem tör ki az első világháború és nem szakad meg a kapcsolat a Monarchia és Amerika között, akkor fél Magyarország kivándorolt volna. Nevezhetjük ezt +szerencsének+ is, de a kivándorlók számára csapás volt, mert éveken át nem tudtak kapcsolatba lépni az övéikkel" - fogalmazott Forgács Péter.
Friss kutatások szerint a kismamáknak semennyi alkoholt sem szabadna fogyasztaniuk, mert ezzel súlyosan kockáztatják gyermekük egészségét.
Lopást kizáró rendszert nem lehet alkotni, de mi a helyzet a hazudozással? Vélemény.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szóba került az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések újabb köre.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
