Amikor múlt szombaton a borszakírók társaságával elindult  a kisbusz, máris izgalmas teszten estünk át: Nyulasi Gábriel, az Ihatóbb Magyarországért Mozgalom alapítója kis műanyag poharakba töltött átlátszó folyadékkal rukkolt elő. Annyit elárult, hogy pálinka került a poharakba, de azonnal megkérdezte a tudós szakértőket, miből készült az ital? Mi tagadás, szégyenben maradtunk. Sem Robert Smyth, a Budapest Business Journal szakírója, sem Tompa doktor, a Borivó szerkesztője, sem senki nem találta el, hogy az igazán jól sikerült párlat Irsai Olivér szőlőből készült.

E feletti borongásunkat aztán Tompa Imre feledtette, aki Abasárig közel ezeréves ívet húzott a Mátrai Borvidék, és különösen az abasári termőhely történetéről. Szó esett Aba Sámuel kabar-kavar-kazár származásáról, az első szőlők telepítéséről, a filoxéra-vészről, oltványtermesztésről, szocialista tömeggazdálkodásról, és arról is, hogy az elmúlt időben néhány Master of Wine kitüntető érdeklődése új lendületet adott a magukat időnként alulértékelő mátrai borászoknak.

wineamore

Abasáron a Molnár és Fiai Pincészet kóstolótermében kezdtük a programot. Amit itt kóstoltunk, elég meggyőzőnek tűnt, talán csak a némileg megosztó pezsgőt leszámítva (Úgy tűnt, két különböző töltésű palackot kaptunk: az egyikben fád, fáradt bubik voltak, és kissé meleg is volt az ital, a másik viszont ragyogóan pezsgett, és a Chardonnay kifejezetten örült annak, hogy nyers pezsgővé változhatott. Egyébként mi is).

A 2015-ös olaszrizlingtől azonban már láthatóan mindenkinek csillogni kezdett a szeme. A helyi legenda szerint a Sár-hegyen termett olaszrizlingben két olyan elem is található, ami a periódusos rendszerben nincs benne, és ezt alátámasztani látszott az empíria is. Molnár Gábor borász elmondása szerint tulajdonképpen receptre kéne felírni az abasári olaszrizlinget, ugyanis a fajta elképesztő mennyiségű magnéziumot képes felvenni, ami izomgörcs ellen kiválóan alkalmazható. Bár valószínűleg még néhány év eltelik addig, amíg Abasári Rizling Cseppet szednek, mondjuk az olimpikonok, mindenesetre eljöhet még ez az idő. Különösen annak fényében pikáns a borász megjegyzése, hogy családi pincéjének logója egy olyan „M” betűt formál, ami kísértetiesen hasonlít a Monster energiaital védjegyére. Molnárék bő fél évvel korábban jegyeztették be a családi „címert”, mintsem megszületett volna a Monster márka, ám ma már kifejezetten hasznos kampányt lehetne erre építeni, Ha dörzsölt marketingesek lennénk, azt tanácsolnánk, hogy az M betűs logó mellett „Molnár, az igazi energiaital” felirattal reklámozzák termékeiket…

Molnár és Fiai pincészet

A magnéziumgazdag „doppingszer” után „füveztünk” kicsit. Molnár szerint ugyanis ez szokott a sauvignon blanc jellemzője lenni, és valóban, a 2015-ös fehérbor némi bodza mellett hozza a réti kaszálóról ismert füves jelleget is. Nem lehet csalódni az Irsai Olivérben sem, a 2013-as fahordós olaszrizling pedig a borrégióból (figyelem, ez nagyobb mint a borvidék!) egyedüli fehérborként kapott 4 csillagot a nemzeti borkiválóság programjában.

Mivel gyenge bort nem sikerült kóstolnunk a pincében, így csak gyenge kritikával bírunk előrukkolni: Molnár Gábor néha kissé félreérthetően próbálja elmagyarázni az avatatlanoknak a borkészítés fortélyait. Szemléletes hasonlata szerint az erjedés során „őszibarackléből almalé lesz”, ami nyilván azt jelenti, hogy a sűrű, zavaros, erjedő must lassacskán „rostmentes”, áttetsző borrá szelídül. Ez nyilván okos hasonlat, ám a hallgatóságból párann szemöldöküket ráncolva, gyanakodva nézegették a koracél tartályokat, és arcukra volt írva, hogy ők eddig úgy tudták, a bor szőlőből, nem pedig barackból vagy almából készül…

Némi erőt merítve a borkóstolóból, felkerekedtünk, hogy megnézzük a híres termőhelyet, ahol 3-400 méteres tengerszint feletti magasságban is terem a szőlő. A hegy leírhatatlanul szép, elképesztő a vízháztartása, 500 méteres csúcsán még egy kis tó is van, ami természetvédelmi terület, s ha a hegytetőről letekint az ember, az országban egyedülálló, páratlan teraszos művelésű dűlőkben gyönyörködhet. A turistának persze jó, de a borászt azért megizzasztja a hegyoldalban végzett munka. Ám valamit valamiért: a hegyi rizlingnek tényleg nincs párja.

Abasári szőlőoltványok

wineamore

A hegytetőre felvezet a Mária út is, a csúcson a tó mellett egy kis kápolna is fogadja a kegyes borturistákat, néhány szippantás a levegőből, rövid séta és máris meggyőzve a szkeptikus kétkedők, mi szerint Isten is bortermelésre teremtette ezt a vidéket. Erre akad azért más bizonyíték is. Ugyanezt a Mária utat követve eljutunk a helyi „nagygazdálkodó”, a több mint 80 hektár felett diszponáló Pálinkás Attila pincéjébe, amelyen – egy kegyes malőr folytán – átvezet a zarándokút is. A négy szintes pincerendszerbe tehát kötelező betérnie a vallásos turistáknak, ahol mellbevágó látvány fogadja őket. A dohos, kissé penészes falak között kegytárgyak, gyertyák, ódon bútorok kavalkádja található – és persze rengeteg bor is.

wineamore

A művelt borisszák nem várnak sokat ebben az eklektikus, bizonyos szempontból a korábbi rendszert idéző környezetben, ám tessék csak Pálinkás Attilától kérni egy üveggel a 2008-as olaszrizlingből! Már alig van belőle 2-3 tucat palack, úgyhogy érdemes sietni. Ezt adja az a szőlő, ami egy speciális mikroklímában termett a Sár-hegy oldalán (korábban ott még a kékszőlő is aszúsodott!). Olyan elképesztően intenzív, 15,5 %-os alkoholtartalmú bort produkált, hogy az ember kezében megáll a pohár. Az alkohol kicsit sem lóg ki a borból, 8 év után is dőlnek a gyümölcsök és ásványok a pohárból, nem véletlen, hogy 2012-ben ez lett Magyarország legjobb rizlingje.

Nem vesztegetnénk a szót a többi, nem túl nagy számú bortermelőre Abasáron, ha valakit izgat a hely szelleme, a néhány évvel ezelőtt orvosi rendelőből borrendelővé átalakított kis vinotékában bármikor megtalálja az abasári borászok termékeit. Azért érdemes résen lenni: Abasár nem tart még ott, ahol szerencsésebb borvidéki települések, hogy vakon leemelhessük bármelyik palackot a polcról. Ehhez még fejlődni kell, de az első lépések nagyon biztatóak. Ha így megy tovább, még a végén lehet, hogy tényleg receptre fogják felírni az abasári rizlinget.

Kóstolójegyzet a Molnár-féle borsorhoz

1. Olaszrizling, 2015

Fiatal, 4 éves szőlőtőkékről szüretelték a termést, melyből 2015-ben készült először bor. A Jóvilág és Falukút dűlőkből október elején, viszonylag későn takarították be a szőlőt. A reduktív technológiával készült, acéltartályban érlelt olaszrizling 4 g maradékcukor tartalommal rendelkezik, amely szépen lekerekíti az 5,6 g savtartalommal rendelkező bort. Elegancia, simaság, könnyedség és enyhe ásványosság jellemzi a bort. Könnyű nyári ételekhez, salátafélékhez, fehér szárnyasokhoz, roston sült, vagy párolt fehér húsú halakhoz ideális kísérő.

2. Sauvignon blanc, 2015

A sauvignon blanc kényes szőlőfajta, nehéz vele dolgozni. A szüret ideális időpontját nem egyszerű feladat meghatározni annak érdekében, hogy kellően érett legyen a termés, de még a savak se égjenek el. A Veresút dűlőből szüretelt szőlő 12 Celsius fok alatt, irányítottan, acéltartályokban erjedt. Illatában könnyed, elegáns gyümölcsösség keveredik a sauvignon blanc-ra jellemző frissen vágott fűre emlékeztető jegyekkel. Szájban klasszikus ropogós savakkal köszönt be, gyümölcsös, bájos bodzás, füves háttérrel. 2g alatti maradékcukorral rendelkezik. Könnyű előételek, különösen citromos dresszinges saláták kiváló kísérője.

3. Chardonnay, 2015

Kereskedői kérésre került be a portfolióba, a vevők hiányoltak egy testesebb, hordós érlelésű fehérbort a kínálatból. A háromféle eljárás ötvözésével – reduktív, teljes almasavbontás, fahordós – készült házasítás magáért beszél: 4,5 g maradékcukrával és 6,2 g-es savaival szép egyensúlyt alkot.

4. Olaszrizling, 2013

A bor acéltartályban erjedt, utána 8 hónapot töltött felsőtárkányi, 5 hektoliteres tölgyfahordóban. A citromszínű bor visszafogott illattal indít, levegőztetés hatására szépen nyílik, a hordós, fűszeres jegyek helyet engednek a sárga húsú gyümölcsökre, citrusokra emlékeztető illatoknak is. A kortyból kiderül, hogy a közepes testtel egyenrangú félnek bizonyulnak a savak. A korty kerekségét az édes tónusú aromatika mellett néhány gramm maradék cukor támogatja. (A bor több hazai és nemzetközi borversenyen szerzett érmeket:

Négycsillagos borkiválóság a Fehérborok Országkóstolóján, 2014; MUN-DUS Nemzetközi Borverseny 2015 Aranyérem; Magyar Bormustra 2015 Aranyérem)

5. Irsai Olivér, 2015

A jubileumi, 20. szüret próbára tette a borászt: a feldolgozóba az extrém forróság következtében túlmelegedett, 38 Celsius fokos szőlő érkezett. Reduktív technológiával készült, finom, virágos, bodzás illattal indít, ízében megjelennek a fajtára oly jellemző illatos fűszerek, gyümölcsök és mellettük egy kis bodza, fehér virágok. Ajánlható friss gyümölcsökkel készült nyári illatos saláták, szárnyas ételek mellé, vagy csak úgy, forró nyári napokon beszélgetéshez, jól behűtve.

6. Kékfrankos rosé, 2015

A meggyszínű bor illatában édes gyümölcsös karakter fedezhető fel, málnára, eperre emlékeztető jegyekkel. A kortyban piros ribizli, kis málna, eper jelentkezik, közepes testtel és savtartalommal. 2-3 g maradékcukorral rendelkezik, ami viszont jól áll a bornak, szépen lekerekíti a friss savakat. A tartalmasabb, gyümölcsösebb rozék közé tartozik ez a zamatos kékfrankos. Könnyű előételek, friss gyümölcsökkel készült saláták, baráti beszélgetések ideális kísérője.

7. Cabernet franc, 2013

A cabernet franc szőlőt több mint 40 éves, öreg tőkékről szüretelték, a bor aztán két évet töltött barrique hordóban. Színe közepes intenzitású, rubinvörös. Illatában fűszerek, gyümölcsök köszöntenek enyhe ásványossággal kiegészítve. Kóstolva száraz, savai lendületesek, közepes testtel, alacsony tannintartalommal rendelkezik. Ízében az ásványosság finom sós érzet formájában jelentkezik, gyümölcsös aromákkal kísérve. Jól iható bor, különösen ajánlott sonkafélékhez.