A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A hatályos magyarországi törvények nem éppen kedvezőek ebből a szempontból, mégis egyre többen nevelnek gyermeket a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex (LMBTQI) emberek között is.
A Háttér Társaság tavaly végezett felmérést a témában: 1200 LMBTQI embert kérdeztek meg kérdőíven, illetve személyes interjúkon.
Az eredmények szerint folyamatosan emelkedik azok száma, akik azonos nemű párkapcsolatban élnek és gyermeket vállalnak.
A 26 évesnél idősebb válaszadók 21 százaléka már szülő vagy társszülő. A 26 évesnél idősebb megkérdezettek 7,5 százaléka mondta azt, hogy tett konkrét lépéseket a gyermekvállalás irányába. Az összes nagykorú válaszadó 57 százaléka tervez gyereket vállalni a távolabbi jövőben – olvasható a Háttér Társaság oldalán.
Míg 2010-ben a válaszadók 82 százaléka még korábbi hetero kapcsolatból származó gyerekét nevelte, most már összesen 40 százalék volt a válaszok alapján azok aránya, akik azonos nemű párjukkal vállaltak gyermeket.
A kutatás készítői kiemelték: a számok azért is jelentősek, mert a hatályos jog kifejezetten nehezíti Magyarországon az azonos neműek gyermekvállalását, miután az egészségügyi törvény egyedül "házastársak, különnemű élettársak és ‒ bizonyos feltételekkel ‒ egyedülálló nők számára teszi lehetővé a mesterséges megtermékenyítést".
A törvény betűje szerint azonos neműek nem fogadhatnak közösen örökbe gyermeket, de az egyik pár dönthet úgy, hogy egyénileg örökbe fogad. Nem csoda, ha a válaszadók harmada kifejezetten rejtőzködik az egészségügyi vagy oktatási intézményekben, és gyakori nehezítő körülmény, hogy sok esetben a család sem fogadja el a kapcsolatukat: csak 68 százalékuk szülei fogadják el kapcsolatukat, és 40 százalék tapasztalja, hogy "szülei nem tekintenek teljes mértékben az unokájukként a gyermekeire".
