A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
„Kinek higgyünk? Évek óta becsapnak bennünket! Mégsem káros az UV-sugárzás?” – harsogta keddi címlapján Ómolnár Miklós bulvárlapja, a Ripost, hogy este már a szintén kormánymédia Tv2-n folytatódjon az agymosás. Mindkét helyen Szendi Gábornak adtak megszólalási lehetőséget, aki véletlenül sem bőrgyógyász, hanem pszichológus, programozó matematikus, de talán arról a legismertebb, hogy a paleo táplálkozás magyarországi elterjesztője.
Szendi Gábor a TV2 Tények műsorában
TV2 Tények
A Tények című országos hírműsorban elhangzott állítások totálisan szemben állnak azzal, amire a napozással kapcsolatban a bőrgyógyászok minden évben megpróbálják felhívni a figyelmet. Ezért megkerestük a Magyar Dermatológiai Társulatot, amelynek vezetősége a hvg.hu-n reagált tételesen a kedd esti műsorban elhangzottakra:
„Mostantól nem tilos 11 és 15 óra között a napra menni” – konferálta fel a Tv2 riportját a „magyar kutatóra, Szendi Gáborra” hivatkozva a legerősebb állítással. Szendi arról beszélt, hogy pont „akkor kell napozni, amikor a bőrgyógyászok éppen tiltják”. Ugyanis szerinte ebben az időszakban képződik a legtöbb D-vitamin a szervezetben, amely segít a daganatos betegségek megelőzésében. Idézték azt is ugyanakkor, hogy egy amerikai kutatás szerint többet árt a napozás, mint amennyit az így termelődött D-vitamin használ.
A Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségének állásfoglalása szerint: „Mivel az UVB-sugártartomány játszik szerepet a D-vitamin-képződésben, és az UVB-sugárzás a legerősebb 11 és 15 óra között, ebből valóban felületes szemlélő számára úgy tűnhet, hogy ebben az időtartamban képződik a legtöbb D-vitamin. De aki mélyebben ismeri a D-vitamin bőrben való képződését, az azt is tudja, hogy már kis mennyiségű UVB is eléri a D-vitamin képzés maximumát, vagyis
a fénymennyiség növelésével nem lehet korlátok nélkül növelni a D-vitamin mennyiségét.
Tehát nem szükséges a déli, káros sugaraknak kitenni magunkat azért, hogy elegendő D-vitamin képződjön a bőrünkben, ugyanakkor a későbbi hónapokra sem tudunk tárolni ebből a mennyiségből. A déli napozás olyan lenne, mintha ágyúval lőnénk verébre, és vállalnánk egy nagy kockázatot könnyen elérhető cél érdekében. Ha az arc és a karok szabadon vannak, már a hetente néhányszor napon töltött negyed-fél óra alatt elegendő mennyiségű D-vitamin termelődik a nyári hónapokban. Vagyis továbbra is igaz a bőrgyógyászok javaslata: 11-15 óra között nem jó napozni!”
A Tv2-n elhangzott, hogy Szendi szerint „félreértés, hogy az UV-sugarak okozzák a bőrrákot”.
„Ez a megállapítás szintén csak félig igaz, és mint tudjuk, a féligazságok sokszor a valóság ferdítései. Nemcsak az UV-sugarak okoznak bőrrákot, hanem sok más tényező is, de ez nem azt jelenti, hogy az UV-sugarak nem játszanak szerepet a bőrrákok kialakulásában. Sok egyéb tényező mellett igenis továbbra is kiemelkedő kutatások bizonyítják az UV-sugarak szerepét, de persze genetikai eltérések, D-vitamin és egyéb vitamin hiányok, immunológiai zavarok, kémiai behatások, vírusok és számos más ágens szerepet kap a bőrrákok kialakulásában. Mivel ezen ágensek közül az UV-sugarak káros hatását jól tudjuk kontrollálni, míg a többi tényező nehezebben befolyásolható, így továbbra is igaz a bőrgyógyászok javaslata: 11-15 óra között nem jó napozni!”
ORFK / H. Szabó Sándor
„A védelemként használt naptej kockázatos lehet”, mondja Szendi, szerinte pont attól nő meg a rák kockázata.
„A rákok kockázata nem a naptej használatától nő meg, hanem a D-vitamin-hiány esetében közöltek bizonyos rákok esetében kockázatnövekedést. A D-vitamin-képződést azonban, mint írtuk, egészséges napfényen való tartózkodással is tudjuk biztosítani, illetve hiányának oka sok egyéb tényező is lehet, amit nem küszöböl ki az erőltetett és veszélyes napozás. Emiatt valójában az egészséges napfényen való tartózkodás és a szájon át való D-vitamin-pótlás kombinációja javasolt, amivel a D-vitamin-hiány veszélyeit is kivédjük, de nem kell vállalni a túlzott napozás káros hatásait sem.”
A riportban elhangzottak alapján a szolárium jó lehet, mert segíti a fokozatosságot, illetve így a D-vitamin képződést.
„Ebben a megállapításban nincs igazság, mivel a szoláriumok (amennyiben jó beállított, korszerű készülékek), UVA-sugarakat bocsátanak ki, és nem tartalmaznak UVB-sugarakat. A D-vitamin-képzésben a bőrben nem az UVA-sugarak, hanem az UVB-sugarak játszanak szerepet.”
