Válás magyar módra: sokan évtizedek után szakítanak

A rendszerváltás óta jelentősen nőtt azok száma, akik 50-es, 60-as éveikben adják válásra a fejüket. Viszont ma már kevesebb kisgyerekes pár megy szét, mint korábban.

  • HVG HVG
Válás magyar módra: sokan évtizedek után szakítanak

A házasságoknak közel a fele végződik itthon manapság válással – derül ki a nemrég megjelent Demográfiai évkönyv 2016 című KSH-kiadványból. A rendszerváltás idején ugyanez még csak a frigyek szűk egyharmadáról (31 százalék) volt elmondható, fél évszázaddal ezelőtt pedig csupán a 25 százalékáról. Tavaly a hasonló mutató 42 százalékon állt. Nem sokkal korábban (2007 és 2011 között) volt ez az index már 45-46 százalék is.

A bontóperrel végződő „partik” emelkedő tendenciája ellenére a házasságok átlagos időtartama többé-kevésbé folyamatosan emelkedik. A többpártrendszer helyreállításának idején a felek átlagosan szűk 11 esztendő után zárták le véglegesen kifáradt kapcsolatukat, manapság viszont közel 14 évet bírnak ki szokványosan egymás mellett az időközben egymásból kiábrándult felek. A frigyek hosszabb kifutása látszólag az átlagos élettartam emelkedésével magyarázható (a férfiak esetében ez plusz 7, a nők esetében plusz 6 évet jelent 1990-hez képest), csakhogy az esküvők későbbre halasztása (8, illetve 6 évvel) ki is egyenlíti az előbbi hatást. A váláskor regisztrált átlagos életkor viszont ugyancsak kitolódott: 1990-ben a frissen elvált urak esetében ez 37, míg a hölgyeknél 34 év volt. Napjainkban ehhez képest (némiképp sarkítva) majdhogynem abban a korban adják csak fejüket házasságra az érintettek, mint amikor szüleik esetleg már el is váltak. Az első esküvő időpontjában az ifjú férjek manapság többnyire 33, a feleségek pedig 30 esztendősek. A frissen elvált férjek tavaly átlagosan már 44,5, exnejeik pedig 41,5 évesek voltak.

HVG

Kicsit közelebbről mindez azt jelentette, hogy az ötvenes éveikben járó férfiak közül 2016-ban 3,5 ezren léptek ki például házassági kötelékükből – ezerrel többen, mint 1990-ben. A 60 éves és idősebb korosztály esetében pedig a korábbi 600-ról 1300-ra ugrott a „hivatalos” életközösséget megszüntető – valaha családfőnek nevezett – személyek száma. A szebbik nem körében ugyancsak megugrott az életviszonyain igencsak érett fejjel nagyot változtató hölgyek aránya. Tavaly az elvált nők 6,3 százaléka már a hatodik x-ben járt, amikor szakított a párjával. 1990-ben a hasonló korú feleségeknek még csak a 2,5 százaléka forgatta fel fenekestül az életét. Ennek megfelelően ma már nem csupán a házasságok 4., illetve a 7–9. éve számít idehaza felettébb kritikus időszaknak. Egyre „veszélyesebb” periódus a 20. év és az azt követő korszak is – ez utóbbi idősávban bomlik fel újabban a frigyek több mint 30 százaléka.

HVG

A házastársak között mind erősebb összekötő kapocsként látszanak szolgálni az együttesen felnevelni kívánt közös gyerekek. A rendszerváltás idején az elvált házasfelek 70 százaléka annak ellenére is szakított egymással, hogy még kiskorú gyermekük volt. Az utóbbi években e körülmény inkább stabilizálni látszik már a kapcsolatokat. Ezzel párhuzamosan egyre emelkedik viszont azoknak a bontópert kezdeményező házasfeleknek az aránya, akiket elkerült a gyermekáldás: ma már az elvált férjek és feleségek 45 százaléka közülük kerül ki.

A válások gyakorisága alapján Magyarország az európai középmezőnybe tartozik. Ezer főre tavaly 2 bontóper jutott, ami lényegében megegyezik a hasonló spanyol, portugál, svájci, illetve német mutatóval. A kontinensen a leginkább stabilnak egyébként az erősen katolikus írek és a muszlim bosnyákok házasságai számítanak, míg az oroszországi és a fehérorosz életközösségek gyakran csak átmeneti szövetségkötésnek tűnnek.