Különös módszerrel állították meg egy észak-ausztráliai városban a dengue-láz terjedését: szúnyogot küldtek a szúnyogok ellen.

A dengue-láz főleg a trópusokon előforduló, vérzéses tüneteket is okozó betegség, amit a maláriával ellentétben, jellemzően nappal csípő szúnyogok terjesztenek. A queenslandi Townsville-ben négy éve olyan szúnyogokat engedtek szabadon, amikbe előzőleg Wolbachia baktériumot fecskendeztek – ez a baktérium ugyanis megakadályozza, hogy vírust adjanak tovább. És ami a lényeg, hogy öröklődik. Azaz, ha egy dengue-hordozó szúnyog párosodik egy Wolbachiással, akkor az utódaik már képtelenek lesznek fertőzni a vírussal:

A technológia azelőtt is ígéretes volt, bár csak nagyon kicsi, 1-1,5 négyzetméteres területeken próbálták ki – Townsville-nek viszont 187 ezer lakosa van. A speciális, Wolbachia baktériumot hordozó szúnyogokat ez alkalommal a város 66 négyzetkilométernyi területén eresztették szabadon a rovarok természetes élőhelyein. Négy esős évszak telt el, és azóta nincs dengue-lázas eset a városban.

Az eredményeken felbuzdulva a kutatók most azt remélik, hogy hasonló módszerrel a maláriát és a brazíliai zikajárványt is sikerül megállítaniuk.

"Semmi sem lassítja ezeket a betegségeket – egyre rosszabb a helyzet. Most végre találtunk valamit, aminek számottevő hatása lehet" – mondta a programért felelős Scott O’Neill, a World Mosquito Program vezetője a Monash Universityn.

Modified mosquitoes wipe out whole city’s dengue for the first time https://t.co/pwNScLRH23 pic.twitter.com/bb3KNYW3ay

— New Scientist (@newscientist) 3 August 2018

Townsville lakói nemcsak elfogadták a projektet, hanem részt is vettek benne: iskolás gyerekek engedték el a módosított szúnyogokat. A közösségi részvétel fontosságát hangsúlyozza O’Neill a brazíliai Rio de Janeiróban, a kolumbiai Medellinben és Indonéziában is, szerinte az embereket leginkább az motiválja, hogy félnek a betegségektől.

A program jelenleg 11 országban fut. O’Neill és csapata kontrollvizsgálatokat is végez Indonéziában: olyan területeket hasonlítanak össze, ahol Wolbachia-hordozó szúnyogokat engedtek el azokkal, ahol nem. Rio pedig maga lehet a vízválasztó: az alapterülete kétszer akkora, mint Townsville-é, a népesség pedig a hatszorosa, ami több mint 1,5 millió ember.

Rio az egyik legkeményebb terep. A favelák (nyomornegyedek) valódi kihívást jelentenek. Ha sikerrel járunk Rióban, akkor bárhol máshol a világon menni fog.

Eddig nem tapasztalták, hogy a Wolbachia baktériummal fertőzött szúnyogok megjelenése rossz hatásal lenne a környezetre, és O’Neill bízik benne, hogy a technológia biztonságos: “Csak az nyugtalanít, hogy nem tudjuk, mennyi ideig tartó és milyen erős hatása lesz a programnak.”

Ha a wolbachiás szúnyogok programja hosszú távon hatásosnak és biztonságosnak bizonyul, akkor megpróbálják bevetni a malária ellen is. 2016-ban világszerte ugyanis még mindig 216 millió maláriás esetet regisztráltak, és 445 ezren bele is haltak, írja a Guardian.

Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy a program hatásos lehet a malária ellen is, de ez majd kiderül a gyakorlatban.